Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani őket - írja cikkében a HelloVidék.
A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár - a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt - nem is teljesen ismeretlenek.
Az erdő- és vegetációtüzek időbeli és területi kiterjedésnek összevetése azt mutatja, hogy az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Ekkor keletkezik a tüzek közel 70 %-a.
- Tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, a „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben és fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. Ezek kis, esetleg közepes intenzitással égnek. A tűz az erdősítésekben - azokat részben vagy teljesen elpusztítva – jelentős károkat okoz. Megemlítendő, hogy általában az Észak-Magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) keletkezik a tavaszi tüzek mintegy 40 %-a, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi.
- A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására. Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző.Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része - a tavaszi időszakkal ellentétben - főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz.
A fentiek ellenére hazánkban, a klimatikus viszonyok és a vegetáció összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző – arányuk 1% alatti. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye.
A hazai erdőtüzek jellemzői számokban
- Átlagos leégett terület: 2 – 5 ha
- Tűz mérete: 1 ha alatti 50-60%, 1-10 ha közötti 30%
- A tűz oka gondatlanság, hanyagság, ritkán gyújtogatás
- A tüzek 95%-a felszíni tűz
- A tüzek közel 50 %-a tavasszal, a kilombosodás előtt keletkezik
- A tüzek döntő hányada mezőgazdasági tevékenységgel összefügg
- Tűzgyújtási tilalom idején keletkezett a tüzek több, mint 50% -a az elmúlt években
- Hétvégén és munkaszüneti napokon történik a tűzesetek 40%-a
- A tűzesetek átlagos távolsága a lakott területektől 1,5 km
- A tavaszi tüzek ritkán érintenek egybefüggő erdőtömböket, a nyári tűzszezonban azonban gyakrabban alakulnak nagy intenzitással égő koronatüzek főként az alföldi fenyvesekben
A tüzek száma, a tűzveszélyes időszakok éven belüli, térbeli és időbeli eloszlása erősen függ az időjárási és a gazdálkodási viszonyoktól, valamint a szociológiai helyzettől. Például a Heves-Borsodi dombságban körülbelül hatszor akkora a tűzzel érintett erdőterület mérete, mint amennyi a táj erdősültsége alapján várható.
