Személyautók csomagtartójában vagy kisteherautókon csempészhették be tavasszal a keleti határon azokat az illegális kukoricavetőmag-tételeket, amelyek felvetik annak gyanúját, hogy géntechnológiával módosított fajták (GMO) magjaival voltak szennyezettek. A vidékfejlesztési miniszter a nyár elején rendelt el rendkívüli ellenőrzéseket az ügyben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) "normál menetrendben" 800 GMO-vizsgálatot végzett az idén, és mindössze 17,5 hektár kukorica kitárcsázását kellett elrendelnie. Az eredményeket javítja, hogy a 2011-es GMO-botrány" után vetés előtti vetőmagtesztekre tértek át.

Eddig mindössze 17,5 hektár szántóföldi kukoricavetést kellett megsemmisíteni az idén amiatt, mert a hatósági vizsgálatokon bebizonyosodott, hogy az elvetett vetőmagok GMO-szennyezettek voltak - közölte az agrarszektor.hu-val a Nébih növénytermesztési és kertészeti igazgatósága. A hivatal a feltárt esetekben hatósági eljárásokat indított, amelyek még nem zárultak le.

Az ellenőrzési eredmények azt mutatják, hogy a kifogásolható vetőmagtételek száma nagyságrendekkel csökkent a korábbi évekhez képest. 2011-ben például - a hazai GMO-botrány kirobbanásának évében - még több ezer hektárnyi kukorica utólagos megsemmisítését (kitárcsázását) kellett elrendelni GMO-szennyezettség miatt.

Mindent vizsgálnak, ami legális

A Nébih "normál menetrendben" a korábbi évekhez hasonló számban végzett az idén GMO-s szűrővizsgálatokat, amelyek keretében körülbelül 800 vetőmagtételt - elsősorban kukoricavetőmagot - ellenőrzött. A hatósági kontroll mind a Magyarországon termett, mind a külföldről - az Európai Unióból és a nem EU országokból - beszállított legális vetőmagokra kiterjedt.

Azok a gazdálkodók, aki szabályosan, számlával vásárolnak vetőmagokat, "nyugodtan alhatnak", mert semmilyen retorzió nem érheti őket - fogalmaz a Nébih. Akik azonban a vetőmagok eredetét nem tudják igazolni, a fekete beszerzések miatt is szankciókra számíthatnak. Egy kormányrendelet értelmében 50 ezertől 2 milliárd forintig terjedő minőségvédelmi bírsággal sújthatók azok, akik GMO-s vetőmagot használnak fel vagy forgalmaznak.

Csak a tiszta vetőmagtételeket lehet elvetni

Szakértők szerint a GMO-szennyezett kukoricaterület látványos csökkenése elsősorban azzal függ össze, hogy a Nébih a 2011-es kitárcsázási botrány óta megelőző ellenőrzési módszert alkalmaz. Ennek lényege, hogy kockázatelemzés alapján a vetés előtt ellenőrzik azokat a vetőmagokat, amelyeket az előállítók és forgalmazók hivatalosan bejelentettek. A gazdálkodók csak olyan vetőmagokat vethetnek el, amelyek az előzetes vizsgálatokon GMO-mentesnek bizonyultak, így a későbbi kitárcsázási intézkedések megelőzhetők.

Ezt figyelembe véve egy-egy kukoricatábla ma akkor mutathat GMO-szennyezettséget, ha a piaci szereplők kijátszották a hatályos szabályozást - közölték szakértők. Ez azt jelenti, hogy a vetőmag-előállítók vagy -forgalmazók a vetőmagtételeket nem jelentették be, illetve a felhasznált vetőmagok illegális behozatalból vagy magánimportból származnak.

Konkrét eset a keleti határról - rendkívüli ellenőrzésekkel

A Nébih szerint ilyen lehet az a kelet-magyarországi konkrét eset is, amely miatt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a nyár elején rendkívüli vizsgálatot rendelt el a normál ellenőrzési menetrenden felül. Felvetődött ugyanis a gyanú, hogy Romániából - ahol a GMO-s növények termesztése engedélyezett - tavasszal szennyezett vetőmag érkezett Magyarországra, holott az ország GMO-mentességének fenntartása a hivatalos állásfoglalások szerint továbbra is alapvető stratégiai cél.

GMO-s vagy szennyezett vetőmag kizárólag illegális módon juthat az országba, mivel a Nébih a legálisan beszállított anyagokat nyilvántartásba veszi és ellenőrzi - erősítette meg az agrarszektor.hu-nak a hivatal. Ezért valószínűsíthető, hogy a kelet-magyarországi esetben a kishatár-forgalomban személygépkocsik csomagtartójában vagy kisteherautókon hozhattak be kisebb mennyiségű vetőmagot és ezt árusíthatták olcsóbban a magyarországi kereskedőknél.

Nagy baj, ha nincsenek dokumentumok

A rendkívüli vizsgálat még nem zárult le, most a gazdálkodók ellenőrzése és a begyűjtött minták laborvizsgálata folyik. Kockázatelemzéssel választják ki azokat a gazdálkodókat, akiknél ellenőrzik a kukorica-állományokhoz felhasznált vetőmagok dokumentumait.

További hatósági vizsgálatra akkor kerül sor, ha a növényállományokból vett mintákban a laboratóriumi ellenőrzések GMO szennyezettséget állapítanak meg - közölte a Nébih. Ilyen esetekben a növényállományokat megsemmisítik, és megpróbálják felderíteni a vetőmagok származását is. Ha a forgalmazó cég vagy személy is beazonosítható, a hivatal a már említett, 50 ezertől 2 milliárd forintig terjedő bírságot szabhatja ki.