Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mezőgazdasággal foglalkozó országokat három csoportra lehet osztani - közölte Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyek alacsony fajlagos költségek mellett nagy hozamot tudnak előállítani (például az USA). A másik csoport országai magas költségekkel magas hozamot állítanak elő (Franciaország és Németország), míg a harmadik csoport - ahová Magyarország is tartozik - a "térkép alján" helyezkedik el, vagyis magas költségekkel csak közepes hozamokat tudunk elérni.
Ahhoz, hogy az ország visszanyerje a versenyképességét, szükség van a precíziós gazdálkodásra, amely valódi kapcsolatot teremt az egyes technológiai műveletek között egészen az alapműveléstől a betakarításig.
Az amerikai farmerek 85 százaléka használ valamilyen precíziós gazdálkodási rendszert - mondta Hadászi László. A magyarországi felhasználás egyik csoportját az automata kormányzás képviseli, amely lehetővé teszi az egyenes nyomvonalon történő munkavégzést, az éjszakai munkavégzést, valamint az automata táblavégi fordulókat. A szakember elmondta, hogy az automata kormányzással 4-5 százalékos megtakarítást képesek elérni a gazdálkodók. A KITE új traktoreladásainak több mint 60 százaléka már automata kormánnyal történik, ezen kívül az eladott vetőmaggépek két harmada is intelligens funkcióval felszerelt.
A precíziós gazdálkodás használatának másik csoportját az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a döntéshozatal során használt eszközök jelentik Magyarországon, ilyen a differenciált inputanyag kijuttatás, a hozamtérképezés, az ajánlott technológiák beépítése (például a sor-sorköz megkülönböztetése).
Király István, a Vodafone vezérigazgató-helyettese az IoT (Internet of Things) szerepéről beszélt a jövő gazdálkodásában. Ezek olyan eszközöket jelentenek, amelyek SIM-kártyát tartalmazó modemek segítségével működnek, így a hálózaton keresztül az egész ország területén lehet őket használni. Az IoT egyaránt segítheti a takarmányozási költségek csökkentését, hasznát vehetjük az állategészségügyben (bendőszonda), a biztonsági események előrejelzésében és az energiahasznosítás feltérképezésében is.
A szakember megemlítette a Moocall-t, amelyet Skóciában használnak az állattenyésztésben. A vemhes tehenek farkára rögzített eszköz egy órával szülés előtt jelezni tud a gazdának, így elkerülhetők az újszülött állatpusztulások. A Vodafone Magyarországon is dolgozik az IoT eszközök fejlesztésén, egyik ilyen projekt a csirkeólak távfelügyelete a nap huszonnégy órájában.
Fischl Balázs, az AgroVIR Kft. értékesítési vezetője a Farming 4.0-ról beszélt. Ez azoknak a ma rendelkezésre álló informatikai eszközöknek a halmazát jelenti, amelyeket az agráriumban alkalmaznak. Az Excel-tábláktól kezdve a gépek vezérléséig idetartozik minden olyan terület, ahol az informatikának bizonyos eszközeit felhasználva vezetik és működtetik a gazdaságot.
A Farming 4.0 egyrészt megszünteti a papíralapú adminisztrációt, illetve abban a pillanatban, hogy az adat bekerült a rendszerbe, lehetővé teszi a különböző összefüggések vizsgálatát. A szakember elmondta, hogy az adatbáziselemzés irányába szeretnének elindulni, amely iránymutatás lehet a termelőknek, hogy akár a saját adataikkal, de a régióban lévő más cégek adataival is összehasonlíthassák a működést. A jövőben ugyanis megkerülhetetlen lesz az informatika használata az agráriumban, a legtöbb helyen már eleve digitálisan kérik az adatokat, így ugyanis sokkal gyorsabban, pontosabban és naprakészebben lehet azokat elemezni.
Pásztor Tamás gazdálkodó, a Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ők évek óta automata kormányzást, sávműveléses rendszert, valamint két éve táblán belüli zónázást használnak. A precíziós gazdálkodásra főként azért tértek át, hogy tehermentesíteni tudják dolgozóikat. Ugyanakkor a szakember szerint az embert nem lehet kiváltani, ha meg is jelennek majd a robottraktorok, inkább minőségi cserére lesz szükség a munkavállalók terén ahhoz, hogy kezelni tudják az új eszközöket.
A technológia alkalmazásával kapcsolatban a generációs feszültségek okozzák a legnagyobb problémát - mondta Király István. A szakember szerint az elkövetkező három évben a mezőgazdaság lesz az egyik olyan szektor, ahol a legnagyobb technológiai változás fog történni.
Fischl Balázs szerint a lényeg, hogy a gazdálkodók egy iratot csak egyszer fogjanak meg, mialatt a rendszer a háttérben teszi a dolgát. Száz százalékosan soha nem lehet majd kizárni az embert a mezőgazdasági munkákból, illetve nem lehet majd minden munkát robotokkal helyettesíteni - tette hozzá.
Karpjuk György, az Axiál Kft. GPS termékmenedzsre szerint túl magasak az elvárások a gazdálkodók részéről, és a precíziós gazdálkodás rendszerének legnagyobb korlátját az emberben látja. A támogatás ösztönzése e területen kevésbé jellemző, mint például a gépberuházásoknál. Fontos lenne a kormány és az Európai Unió szerepe a téma népszerűsítésében, ugyanakkor a szolgáltatóknak és a forgalmazóknak is komoly felelősségük van ebben.
Hadászi László tájékoztatott arról, hogy Magyarországon ma mintegy két millió hektárt művelnek olyan eszközökkel, amelyek valamilyen navigációra képesek. Nagy hiányosságai vannak azonban a precíziós gazdálkodás képzésének, és a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ahol van is képzés, nincs általános tanterv, amely alapján a fiatalok tanulhatnának.
