Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A fejőrobot beruházások önmagukban nem hatékonyak, de bevezetésük egyre inkább szükségszerű, mert nehezen találni munkaerőt a nem szokványos munkarend miatt. Ha már kényszer, érdemes hatékonyan bevezetni, hogy meg is térüljön.
Az elmúlt években tapasztalt hazai bérnövekedési dinamika a mezőgazdasági ágazatot is kihívások elé állította, ezen belül pedig a hazai tejhasznú tehenészeteket is. A fejéshez kapcsolódó jellemzően egyedi munkarendek miatt, az emelkedő bérköltségek mellett sem egyszerű a jelenlegi munkaerő megtartása, vagy esetleges pótlása. A külföldi munkaerő behozatala csak átmeneti és tüneti kezelése a problémának. Hosszú távon egyre inkább előtérbe kerülnek a hazai tejhasznú ágazatban is az olyan automatizációt növelő beruházások, mint például a fejőrobotok telepítése.
Az AKI Tesztüzemi Adatbázisa alapján az elmúlt években az egyre drágább munkaerőköltség - az emelkedő nyerstej átvételi árak ellenére is - rontotta a hazai tejhasznú ágazat jövedelmezőségi kilátásait, és a helyzet feltételezhetően a tavaly sem javult.
Egy fejőrobot jellemzően 50-70 állat kiszolgálására képes, ezért az ennél kisebb üzemek esetében nem, vagy csak korlátozott kihasználás mellett alkalmazható. Az ún. szabad forgalmú istállókban (az istállóban a tehenek mozgását gyakorlatilag semmi sem korlátozza) kialakított fejőrobot fejlesztésekkel az állatok mozgatására fordított munkaidő azonban akár 60%-kal is csökkenthető.
A fejőrobot technológia előnye a tejhozam emelkedése mellett többek között a fejéshez kapcsolódóan az állatokat érő stresszhatás csökkentése, és az állatállományról rendelkezésre álló széles körű adatállomány révén az egyedi takarmányozás, betegség megelőzés. Tapasztalatok alapján a fejőrobotok telepítésével napi átlagosan 3-szori fejés és átlagosan 10%-os tejhozam emelkedés reálisan elérhető.
Az új technológia azonban új kihívások elé is állítja az ágazati szereplőket: a telepítés mellett az üzemeltetés elsajátítása, a napi működés során felmerülő problémák kezelése és a működtetéséhez kapcsolódó megfelelő szakemberek megtalálása.
A fejőrobotok csak abban az esetben eredményeznek fejlődést, ha komplex technológiai átállással kerülnek bevezetésre (ideértve az állomány fejőrobotra való átállítását, az istállók és takarmányozás fejlesztését) és képesek vagyunk a széleskörű adatállományból gazdálkodási döntéseket hozni.
Átlag adatok alapján a növekvő tejhozam, a csökkenő munkaerőköltség, pontosabb takarmányozás és a komplex fejlesztéssel együtt járó egyéb költség megtakarítási lehetőségek (például szalma költség megtakarítása) mellett a fejőrobot fejlesztések 10 év alatt reálisan megtérülnek, és ez az idő vissza nem térítendő támogatással tovább csökkenthető.
Írta: Magyar Attila,Takarékbank Agrárcentrum