Közeleg a mezőgazdasági robotok kora: már Magyarországon sem kell sokat várni rá

Közeleg a mezőgazdasági robotok kora: már Magyarországon sem kell sokat várni rá

agrarszektor.hu
Már több mint hatvan tagot számlál a Magyarországi Drón Koalíció, amelyhez nemrég a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara is csatlakozott. Az együttműködés segítségével a szegedi egyetemen olyan mezőgazdasági mérnököket képeznek, akik nemcsak értik, de irányítani is tudják az agrárium digitális lépésváltását. Az SZTE-n zajlik az ország legsikeresebb precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki képzése is, amely az országban elsőként alkalmaz drónos alkalmazásokat.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Május elején alakult meg a Magyarországi Drón Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére. A szervezethez már több mint hatvan tag csatlakozott, köztük az SZTE is. A koalíció feladata az lesz, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítson a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek között. Emellett támogatnia kell majd a pilóta nélküli légijárművek felhasználásához, fejlesztéséhez, oktatásához, teszteléséhez köthető DroneMotive kezdeményezéseket is.

Dr. Sisák István, az SZTE Mezőgazdasági Kar tudományos főmunkatársa, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgató helyettese. kiemelte, hogy a Drón Koalíció stratégiája hasonló koncepcióra épül, mint amelyet az 5G és a mesterséges intelligencia területén már megalkottak a szakértők. A drónok rendszeres használata jelentősen hozzájárul a magyar mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez, miközben az agrároktatásban is nagy előrelépést hozhat - tette hozzá a szakértő.  Dr. Sisák István hangsúlyozta, az SZTE Mezőgazdasági Karának határozott célja olyan mezőgazdasági mérnökök kinevelése, akik pontosan értik és irányítani tudják az agrárium digitális lépésváltását. A Mezőgazdasági Karon a Természettudományi és Informatikai Karral együttműködésben zajlik az ország legsikeresebb precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki képzése is, amely az országban elsőként a drónos alkalmazásokat állította a középpontba. A szakértő szerint a fiatalok kiemelt érdeklődést mutatnak az újdonságok és a technikai fejlesztések iránt, és a legfontosabb, hogy diplomájuk megszerzése után mindezt kamatoztatni is tudják, ugyanis a dinamikus agrárvállalkozásoknak szükségük van olyan szakemberekre, akik jártasak a gépészet, az informatika és az agrárszakma világában. Mérnöki és technikusi szintű szakemberekre egyaránt szükség lesz ezen a területen, ezért előremutató a Szegedi Tudományegyetem és az Alföldi Agrárszakképzési Centrum együttműködése a digitális mezőgazdaság oktatásában.

A SZTE MGK oktatója kiemelte, egyre többen érdeklődnek a precíziós mezőgazdaság iránt, amelynek lényege, hogy a mezőgazdasági termelésben a folyamatszabályozást valósítja meg az ipari termelésnél sokkal bizonytalanabb környezetben, vagyis a mikor, mit, hol és hogyan kérdésekre ad választ a gazdáknak. A mezőgazdasági termelés során a folyamatok nem mindig befolyásolhatók, ám a drónok segítségével bizonyos esetekben ez mégis lehetséges. A szakértő elmondása szerint mindez óriási technológiai ugrásnak számít. A drónok tovább bővítik azt az eszközparkot, ami az utóbbi száz évben fokozatosan felváltotta a földeken az igavonó állatok és az ember munkáját.

Drónok segítségével képesek vagyunk megállapítani - ezáltal pedig gyorsan kezelni - egyebek közt a tápanyag-ellátottsági zavart, a korai gyomproblémát, és a kártevők és betegségek okozta hirtelen fellépő fenyegetést is. Elvégezhető velük a talajnedvesség feltérképezése, a vadkárok felmérése és lokalizálása, valamint, modellek révén, a folyamatos termésbecslés

- mutatott rá Dr. Sisák István.

A szakértő hangsúlyozta, hogy néhány generációval korábban a munkaképes lakosság 40%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ma viszont ez a szám mindössze 4%. Egykor az emberek kollektív tudása "precíziós" volt, mert a föld minden négyzetméterét ismerték. Ma többek között a drónok teszik lehetővé, hogy az ember teljes mértékben oda tudjon figyelni a részletekre, észrevegye azokat a különbségeket, amelyek meghatározzák a jövedelmezőséget, a környezeti terhelés nagyságát, és hozzásegítik a népességet a minőségi élelmiszer előállításához. A drónokkal végzett monitoring révén pontosan követni lehet, mikor mi történik a földeken, és megállapítható, mennyi tápanyagra és növényvédőszerre van szükség a termelés adott szakaszában. A szakember szerint, ha a precíziós mezőgazdaság adatgyűjtő-adatelemző rendszere teljesen kiépül egy gazdaságban, és folyamatosan adatokat szolgáltat majd minden termelési mozzanatról, akkor a gazda mindenről pontosan tudni fogja, hogy hozott valamit a konyhára, vagy inkább elvett a haszonból.

Dr. Sisák István szerint a következő lépés a mezőgazdasági robotok elterjedése lesz. Ezen az állásponton van az Európai Bizottság is. Becslése szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területeken, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?