Árhullám söpör végig szeptembertől az élelmiszerpiacon

"Az extrém amerikai szárazság miatti terméscsökkenések okozta áremelkedések végiggyűrűznek az egész élelmiszeriparban. Ráadásul Magyarországon 3-4 hónap alatt, míg Nyugat-Európában 8-9 hónap alatt ér el a fogyasztóig a mezőgazdasági árak hulláma." - mondta az agrarszektor.hu-nak Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. mezőgazdasági és élelmiszeripari tanácsadási üzletágának igazgatója.

Kifeszített magyar élelmiszeripar

Az ok, hogy miért gyűrűzik végig ilyen hamar a teljes élelmiszer-termékpályán az árhullám Magyarországon az, hogy a hazai feldolgozóipar teljesen ki van feszülve, az első félévben is már veszteségesek voltak, mert nem tudták kiheverni a tavalyi árhullámot, így az egymás után jövő kiheveretlen sokkok után jön egy újabb. Így hamar érvényesíteni kell az áraikban a költségnövekedést, mondta az üzletág igazgató.

A KSH legfrisebb jelentése szerint júniusban az agrártermékek termelőiár-szintje 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Míg a növényi termékek ára 1,7 százalékkal mérséklődött, az élő állatok és állati termékeké 8,9 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági termelés ráfordításiár-szintje 5,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Súlyos helyzet a magyar sertéságazatban

A magyar vágósertés termelői ára átlagon felül, 21 százalékkal nőtt idén júniusban tavalyhoz képest, miközben az élő állatok és állati termékeké 8,9 százalékkal emelkedett. Nagy a baj a hazai sertéságazatban, vélik ágazati szakértők, miközben az egész Európai Unióban csökken a sertésállomány. A hazai húsipír a költségeik drasztikus növekedése miatt a kormánytól vár segítséget.

"Szeptembertől tehát már számítani lehet a kenyér-és a húsáremelkedésre" - véli Fórián Zoltán, aki elmondta azt is, hogy nehéz a feldolgozóiparnak a költségemelkedéseit továbbhárítani a kiskereskedelemmel szembeni rossz alkupozíció miatt, így az élelmiszeripar általában elnyeli a költségnövekedéseinek egy részét, kvázi ütközőként szolgál a termékláncban. Ez statisztikai adatokkal is alátámasztható. 2010-ben például az agrárárak 17, az élelmiszeripari árak -1, az élelmiszer fogyasztói árak pedig 3 százalékkal nőttek. Ugyanezen számok 2011-ben 19, 8 és 7 százalék voltak. 

Hisztit táplál a FAO?

A FAO legújabb jelentése szerint az elkövetkezendő évtizedekben jelentős és folyamatos élelmiszerár-növekedésnek lehetünk majd tanúi az élelmiszerpiacon, elsősorban az egyre növekvő élelmiszerkereslet miatt. Fórián Zoltán szerint ez evidencia. Arról van szó, hogy az élelmiszertermelés földrajzi eloszlása, vagyis pont ott nem termelnek elég élelmiszert, ahol a kereslet leggyorsabban növekszik, tett hozzá az üzletág-igazgató. A kép másik oldala, hogy a FAO ismét olyankor szólalt meg, amikor negatív hangjai tovább erősítik az amúgy is erős piaci hisztériát, emelik az árakat. Ezekre az árhullámokra - immár rendszeresen - felülnek a kockázati befektetők, akiknek portfoliójában tartós szereplővé váltak a mezőgazdasági termékek. Az ezekre alapozott befektetési termékek - az elmúlt 4-5 év tapasztalatai alapján - rendre túlsúlyozásra kerülnek, amikor az egyéb befektetések hozamai csökkennek. 

További okként szokták emlegetni elemzők a globális élelmiszerár-emelkedéssel kapcsolatban a bioüzemanyag-szektort. Fórián Zoltán szerint az etanolgyártás növekvő alapanyagigénye kétségtelenül több termőterületet foglal el, de ezek a cégek ügyelnek arra, hogy szoros integrációban megtermeltessék ezen terményeket. Ennél fogva jól látható, mennyit fognak adott évben felvásárolni. Piaci zavart az olyan években okoznak elsősorban, mint a mostani amerikai helyzet, amikor valami miatt (jelenleg az aszály miatt) nem terem meg a leszerződött mennyiségük. 

A Chicagói árutőzsde a kiindulópont

"A világpiaci árat a Chicagói árutőzsde határozza meg, aminek ármozgásai igen gyorsan megjelennek Európában és Magyarországon is. A magyar gabonaárra is nagyobb hatással van a világpiaci változás, mint az itthoni terméskilátások. "Az elmúlt évben is azt láthattuk, hogy hiába volt itthon jó gabonatermés, az árakat nem törte le, a világpiaci trendeknek megfelelően magasak voltak." - tette hozzá Fórián Zoltán. Nem gyakori, hogy a globális trendek ellenére magas nálunk a termés, pedig olyankor tud igazán magas jövedelmet termelni termelőjének. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a gabonatermelőnél is csak rövid távú érdek.

Hosszú távon abban érdekelt, hogy a felhasználó szektorok (pl. malomipar, takarmánygyártás, állattenyésztés) is életben tudjanak maradni, sőt fejlődni tudjanak.
A szakértő szerint az 50 éve nem látott amerikai szárazság miatt emelkedő gabonaárak majdnem ugyanolyan intenzitással csapódnak le az itthoni takarmányárakban, mint Amerikában, így a húsipar elkerülhetetlenül áremelésre kényszerül, akárcsak a tejipar, vagy a malomipar, vagyis szeptembertől az egész hazai élelmiszerpiacon végig söpör egy árhullám.

Harmadával kevesebb bor is lehet

Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. élelmiszeripari kutatója szerint sem lesz könnyű második féléve a magyar húsiparnak,de szerinte a feldolgozott húskészítmények árának növekedésére jövő tavasz előtt valószínűleg nem kell számítani.  "2010-11-ben volt egy stabil gabonaár-emelkedés, ami a tavaly téli hónapokban lefékeződött, volt némi árcsökkenés. Így a húsipar akár be is hozhatta volna ebben az évben a tavalyi gabonaár-emelkedés miatt elszenvedett veszteségét, de sajnos a gabonaárak ismét emelkednek, ami hosszú távon először a nyershúsban, még hosszabb távon pedig a feldolgozott húskészítmények árában is megjelenhet."

A bortermelők is megsínylik a kisebb megszakításokkal hónapok óta tartó hőséget és aszályt, azonban ha egy héten belül esne 20-30 mm csapadék, még megúszhatnák a későn érő szőlőfajták."A jelenlegi szárazságot egyrészt inkább a fiatalabb, 4-5 éves szőlőültetvények sínylik meg, amelynek még nem gyökereznek olyan mélyen, másrészt a vékonyabb termőrétegen, illetve a teraszokra telepített szőlőültetvények." - mondta az agrarszektor.hu-nak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. "Az ilyen fiatal, vagy sekélyen gyökerező ültetvények esetében a nagy szárazság következtében a szemek nem fejlődnek megfelelően, így hiába lesz meg a fürtszám, a szárazság miatt nem megfelelően fejlődő szőlőszemek miatt a lékihozatal akár 20-30 százalékkal is alacsonyabb lehet, vagyis ennyivel kevesebb bort termelhet a már amúgy is importa szoruló magyar borászat. Ezt biztosan azonban novemberben tudjuk majd, miután megtörtént a szüret." - tette hozzá a főtitkár.

Fel kellene készülni az egyre aszályosabb évekre

A hőség másik hatása a szőlőszemekre, hogy a hőségnapokon a növény a bogyóiban lévő savakat oxidálja annak érdekében, hogy hűtse magát, így alacsony lehet majd a must savtartalma, vagyis diszharmonikusan lágy borokat termelhetnek. Horváth Csaba szerint azonban ha egy héten belül leesne nagyjából olyan 20-30 mm csapadék, akkor a későn érő szőlőfajták meg tudnák úszni a mostani szárazság következményeit.

A főtitkár szerint fel kellene készülni arra is, hogy egyre több hőségnappal kell számolni évente. "Mivel öntözni a termőterületeket nem igen lehet ilyen időben sem egyrészt az infrastruktúra hiány miatt, másrészt a magas vízkivételi díjak miatt, amik nem a termésmentésre lettek kitalálva, így jelenleg semmint nem teszünk, hogy enyhítsük a hőség okozta károkat. Hosszú távon viszont a hegyvidékeken fel lehetne szerelni csapadékvíz-felfogó tárolókat, hogy aztán ezekből a záportárolókból öntözzék az ültetvényeket a hőséggel terhelt napokon." - mondta Horváth Csaba.

Az aszály miatt az agrárbiztosításokat kínáló biztosítóknak sem lesz könnyű második féléve. Az idén valóban az aszály okozta a legtöbb kárt, de helyenként a tűzesetek és a fagyok is nehéz helyzetbe hozták a mezőgazdaságból élőket a Generali-Providencia Biztosító Zrt. szerint, ahova augusztusig több mint 800 növénykár-bejelentést regisztrált, a becsült kárösszeg meghaladja a 800 millió forintot.