A területi monitoringrendszer (TRM) egy olyan új műholdas adatfeldolgozásra épülő ellenőrzési rendszer, amely az 5-6 naponta visszatérő műholdképek rendszeres elemzésére, értékelésére épül, és amelyet már akár az idei évtől megismerhetnek a hazai termelők - mondta el Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője. A szakember elmondta, hogy a rendszer jellemzően a Kopernikusz (az Európai Unió Űrprogramjának Föld-megfigyelési része) Sentinel-műholdjainak képeit használja, de akár más, azzal egyenértékű felvételek értékelésésére is képes. A TRM elsősorban a területalapú támogatásokra vonatkozik, és minden, ezekkel a műholdakkal ellenőrizhető támogatási jogosultság, kérelem ellenőrzésére kiterjed. Gulyás Levente elmondta, hogy a rendszer működése három részre osztható: 1. a műholdképek beszerzése és feldolgozása; 2. a már értékelt adatok további feldolgozása, a gazdálkodók megszólításával, közreműködésével; 3. az adatok végső értékelése után támogatások kifzetése. Az első lépésben megvizsgálják, mennyiben felelnek meg az egységes kérelemben bejelentett táblák a műholdképeknek, illetve mennyiben értékelhetőek ezek. Ezeknek a műholdfelvételeknek az értékelése elemző eljárásokra támaszkodik, amelyek jellemzően mesterséges intelligenciával és gépi tanulási eljárással történik, de a rendszer szakértői szabályalkotásokra is képes a helyszíni ellenőrzések adatai, illetve egyéb meglevő adatok alapján. A TRM a táblák elemzése során 2023-ban még csak a támogatási kérelem alapkövetelményeit vizsgálja: hogy van-e a kérelemben nem támogatható részterület, homogén-e a kérelmezett tábla hasznosítása, valamint megfelelő-e a növényi hasznosítás. Gulyás Levente elmondta, hogy probléma lehet, ha a műholdképen nem kívánatos vegetáció, épített környezeti elemek, illetve inhomogén növényborítás található, illetve az, ha az egységes kérelem felületén nem jó helyre rajzolják be a táblát.

A TRM működése során a második folyamati elem egy gyakorlati igazgatási eljárás, amelynek során azt vizsgáljuk, hogy a bejelentett adatok megfelelnek-e a valóságnak. Ha az az eredmény, hogy nem, akkor lépéseket kell tennünk

- magyarázta Gulyás Levente.

A szakember elmondta, hogy ha a kérelemben rögzített adatok és a kielemzett felvételek között eltérés tapasztalható, akkor egyelőre (szeptember 30-ig) még nem szankcionálják a kérelmezőt, hanem értesítik az ügyfelet, és módot találnak a kérelem helyesbítésére, vagy pontosítására, illetve további adatok, bizonyítékok szolgáltatására. A folyamat ezen lépése során egy kincstári ügyintéző megvizsgálja a képeket, hogy valóban fennáll-e ez a meg nem felelés a hivatalos adatoknak. Ha erre a kérdésre igen a válasz, az ügyintéző végzést ad ki, és a mobilGAZDA felületén egy georeferált fénykép készítési feladatot generál az ügyfél részére. Szeptember 30-ig még nincs szankció a rendszerben fellelt problémák kapcsán, és a gazdák pontosíthatják a kérelmüket, de további bizonyítékokat is szolgáltathatnak a szerintük valós adatokat illetően. Gulyás Levente elmondta, hogy a fenti határidő lejárta után kialakulnak a táblákra vonatkozó adatok, és a Magyar Államkincstár valamennyi igénylési jogcímhez innen fogja beolvasni az adatokat. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a TRM 2023-at követően ki fog terjedni további jogcímekre is, 2025-től pedig kötelező lesz a mobilGAZDA alkalmazása.

A technológiának mindig van egy emberi része, ez pedig a tanulás. A technológia nagyon hasznos lehet, és rengeteget lehet vele spórolni, de ehhez rá kell vezetni a gazdákat az alkalmazásukra - mondta Vitéz Sándor, a Smart Greenhouse Control Kft. értékesítési vezetője. A szakember beszélt arról is, hogy eredetileg fóliavezérléssel, fóliás termesztéssel kezdtek, de mostanra már komolyabb üvegházas projektekkel és szabadföldi integrációval is foglalkoznak. A vállalat kifejlesztett egy technológiát, amivel a szenzorokat adják, de oktatják is. Vitéz Sándor elmondta, hogy a gazdák számára elérhető, megfizethető és könnyen beszerelhető megoldásokat nyújtanak, de céljuk a karbonsemlegesség, a peszticid-kijuttatás csökkentése és az energiahatékonyság növelése is.

A magyar agrárkultúra nagy hiányossága, hogy aluldigitalizált és aluloptimalizált. Sok gazda megállt egy bizonyos szinten, ami számukra megfelelő, de ezzel elzárják magukat az újabb technológiáktól

- mondta Vitéz Sándor.

A szakember beszélt arról is, hogy főleg a fiatalabb generáció nyitott az újabb dolgokra. Erre lehet a megoldás a bármely rendszerhez integrálható moduláris technológia, ami internet nélkül is működik, képes a távoli hozzáférésre, és amelynek a használatát könnyű elsajátítani és megérteni. Vitéz Sándor elmondta, hogy a rendszerük használatával akár 20%-os hozamnövekedés is realizálható. A vállalat által kínált csomag a szaktanácsadáson túl a hőmérséklet, a páratartalom, az öntözés és egyéb paraméterek mérését, valamint időjárás-előrejelzést, növénybetegségek diagnosztizálását, a mért adatok rögzítését és elemzését tartalmazza, amely integrálható a vállalatirányítási rendszerekbe is. A szakember beszélt arról, hogy a módszerük lényege, hogy az ügyfeleiknek probléma felmérése után egy egyedi megoldást raknak össze, és folyamatosan monitorozzák és elemzik beérkező adatokat, amelyek alapján visszajelzéssel szolgálnak a gazdák számára, akik így extraprofitot realizálhatnak. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy az ügyfelek közel 20%-ot spórolhatnak a műtrágyabeszerzéseken, 30%-ot a munkaerőköltségeken, az üzemanyag-kiadásokon pedig akár 35%-ot is megtakaríthatnak.

Mi nem új drónokkal kiszolgálni a mezőgazdaságot, hanem technológiát szeretnénk fejleszteni, ami jobban, könnyebben használhatóvá teszi a drónos megoldásokat - mondta Solymos Gyula, a 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója. A szakember beszélt arról is, hogy a drónok hallatán először mindenkinek a multikopteres drónok jutnak eszébe, pedig nemcsak ezek léteznek, hanem a merevszárnyú, helyből felszállni képes gépek is, amelyek nagy távolságokat képesek berepülni, így a mezőgazdaságban is nagyon jól hasznosítható a monitorozás terén. Ezek mellett pedig léteznek olyan vezetékes drónok is, amelyeket bárhol fel lehet bocsátani, és gyakorlatilag nem is számítanak repülő eszköznek, ugyanakkor a megfigyelés során szintén jól hasznosíthatóak lehetnek az agráriumban. De mire is használjuk a drónokat valójában? Leginkább a "gazda szeme" funkciót látják el, illetve a drónos permetezés kapcsán a jövőben a növényvédelemben és a növénytáplálásban is megkerülhetetlenek lesznek - mutatott rá Solymos Gyula, aki szerint ezeknek az eszközöknek be kell épülniük a precíziós gazdálkodás eszköztárába.

A drónos permetezés jelenleg még nem tekinthető precíziós kijuttatásnak, ezért a 4iG a Széchenyi István Egyetemmel közösen egy olyan precíziós drón permetezési platformot épít, amellyel csökkenteni lehet a permetezés során a kijuttatandó anyag esetleges elsodródását

- magyarázta Solymos Gyula.

Ennek során egy mobil meteorológiai állomás lesz felállítva a föld szélén, ami 5G-n egy felhőszolgáltatáshoz fog csatlakozni, és ezen keresztül egy úgynevezett kompenzációs vektort fog küldeni a drónnak, hogy korrigálja a repülést és a kijuttatást. A fejlesztéshez tartozik majd egy drón fekete doboz is, amely hasonló elven fog működni, mint a polgári repülésben használt változat, és ami hitelesen fogja rögzíteni, hogy mikor és hol repült a drón, valamint azt, hogy hova és milyen anyagot juttatott ki. Solymos Gyula beszélt arról is, hogy a meteorológiai állomás három szinten fogja mérni a szél sebességét, irányát és a széllökések változásait, amit aztán a gyors adattovábbítás érdekében egy 5G-s hálózaton keresztül fogja kommunikálni. A szakember elmondta, hogy a drón vezérlése eleinte a vezérlőeszközön keresztül fog történni, a fejlesztés második fázisában pedig (amikor már privát 5G hálózaton fut az alkalmazás) már közvetlenül a drónt fogja irányítani a platform, aminek következtében egyenletes lesz a kijuttatás. A platform működése során lesz egy repülés-előkészítési szakasz, amelynek során azonosítani kell a drónt, a kijuttatandó szert és a területet, a repülést a platform fogja irányítani, a munkafolyamat végén pedig lesz egy jelentés, amelynek során visszajátszható lesz a tényleges repülés és annak minden paramétere. A közeli jövő az lesz, hogy minden gazda és permetezési szolgáltató is elérheti majd ezt a platformot. Ami még hátravan, hogy a szolgáltatók által forgalmazott drónokat hozzáadják a platformhoz, és mindegyikre kiszámítsák a kompenzációs vektort, de már ezen is dolgoznak - mondta a szakember. A cég másik terve, hogy a permetező drónokon túl a monitoring drónok is vezérelhetőek legyenek ezen az 5G hálózaton keresztül. A 4iG ezért egy többcélú, több felhasználású monitoring rendszerben is gondolkodik, amelyet szintén platformalapon terveznek megvalósítani.