Elmúltak a májusi fagyok, valószínűleg már elérték az 5-6 lombleveles állapotot a paprika palántáink, így itt az ideje, hogy kiültessük őket. Ha magról vetettük őket, azt mindig március végén, április elején tegyük meg, és mindig figyeljünk arra, hogy jó minőségű, megbízható helyről, ha lehet kertészetből beszerzett vetőmagokat használjunk. Ha palántát vásároltunk, azt is szakboltból szerezzük be, és mindig erős, zömök növényeket válasszunk.

A palánták kiültetése előtt néhány héttel érdemes folyamatosan szoktatnunk őket a szabad levegőhöz, ezért néha tegyük ki őket szélmentes, félárnyékos helyre. A növényeket szélárnyékos helyre ültessük ki. Nem szükséges annyira mély árokba tennünk őket, de a gyökérzetet bőven lepje el a föld. A paprikának nagy a hő- és fényigénye, ezért legalább napi 6 órában kapjanak napsütést a növények.

A paprika talaja igényli a bőséges komposztot, szerves trágyát és a mulcsréteget. Nehezen viseli a tömörödött talajt, locsolás vagy eső után lazítsuk fel mindig a talaját. Árnyékos helyen hajlamos a megnyúlásra a növény, ekkor a termés is nehezen kötődik.

Ha tehetjük, alkalmazzunk csepegtető hálózatot, mert ezzel közvetlenül a gyökerekhez tudjuk juttatni a vizet, és a tápelemeket.

A megfelelő trágyázására mindig figyeljünk oda. Ha lerúgja a termését a növény, vagy egyáltalán nem hoz virágot, akkor valószínűleg túl sok nitrogént kap, ha viszont torz terméseket hoz, akkor keveset. Ha a növény a virágait dobja le, akkor vagy túl hideg, vagy túl meleg van, ugyanis a paprika érzékeny a szélsőséges időjárásra. A bimbók hiányát is okozhatja a nitrogén túltáplálás, de a szélsőséges időjárás is. Kiültetés után 2 héttel a kiterjedt gyökérzet kialakításához foszforra, és egyenletes öntözésre van szükség, hogy minél mélyebbre hatoljanak a gyökerek. Ha folytonnövő fajtát ültettünk, neveljük kordonosan, ha pedig determinált a paprikánk, rakjunk mellé mindig karót. Ha megjelennek hónaljhajtások a növényen, azokat mindig távolítsuk el.

A termések megjelenésekor is érdemes trágyáznunk a növényeket. Termését soha ne tépjük, mindig késsel vagy ollóval vágjuk le, így nem törnek el a hajtások. Szedés után minden esetben öntözzük be a növényeket, hogy a még nem érett termések rendesen tudjanak tovább fejlődni.

Ezt antociános elszíneződésnek hívjuk. Ez ellen nem nagyon tudunk mit tenni, a termés ettől még finom és jó minőségű lesz, csak a színében lesznek változások.

A nitrogénhiányt úgy ismerhetjük fel, hogy az alsó levelek sárgulni kezdenek, és a hajtások növekedése lassabb lesz. A foszforhiányos paprika növekedésében visszamarad, vékony szárat növeszt, későn virágzik. A kálium hiánya esetén a levélzeten a főerek és az ereket határoló levélszövet kisárgul. A kalciumhiányt pedig legtöbbször a kalcium nehezen felvehető volta okozza, és a legjellemzőbb tünete a csúcsrothadás betegség.

A növényvédelem során figyeljünk a levéltetvek, tripszek, és az atka megjelenésére is. Jó megoldás lehet, ha a természetes ellenségeik betelepítésével próbálkozunk. A bagolylepke és hernyója is komoly károkat okozhat, így ellenőrizzük gyakran a növényeinket.

Számtalan paprika fajta és típus közül választhatunk már, felhasználás, szín és íz alapján is választhatunk fajtát. Hogy pontosan milyen típusok népszerűek, milyen lehetőségeink vannak, a hétvégi cikkünkből kiderül!