Fűszerpaprika: Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkezik a fűszerpaprika-termesztés. Sötétzöld színű, vékony húsú paprika, de biológiai érettségében, pirosan használják fel. Elsősorban őrleményt készítenek belőle. Lehet édes vagy csípős változata is. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben használják fel krémekhez is.

Blocky vagy lamuyo: Ezt a típust hívjuk kaliforniai paprikának. Sötétzöld színűek, a blocky általában kocka alakú, a lamuy hosszúkás formájú. A termések sarkai lekerekítettek. Színük éréskor sokféle lehet, találkozhatunk citromsárga, narancssárga, piros, barna de akár lila fajtákkal is. Csípősségmentes, vastag húsú típusról van szó. Termesztése hazánkban nem jelentős, inkább import útján kerül az országba, és leginkább a boltok polcain találkozhatunk velük, napjainkra nagyon népszerűek lettek. Talán azért sem terjedt el Magyarországon, mert nem jellemző rá az itthon megszokott fehér szín.

Paradicsomalakú (pritamin): Hagyományos, régi magyar típus. Sötétebb zöld színűek, pirosra érő, lapított alakú, gerezdes fajták. Főleg feldolgozó ipari alapanyag. Magas cukortartalmú típus. Legnagyobb probléma a típusnál, hogy hajlamos a magházpenészedésre, ezért alakult ki az, hogy a feldolgozóipar csak felvágva, negyedelve, a magházat eltávolítva használja fel. A nemesítők azonban számos olyan új paradicsomalakú fajtát nemesítettek, amelyek nem érzékenyek a magházpenészedésre, ezért nem is annyira laposak.

Cseresznye: Gömb vagy kissé lapított gömb alakú, viszonylag kis méretű, zöld színű pirosra érő paprika. Felhasználása konzerviparban savanyításra, díszítésre felfűzve, ízesítésére használják. Van enyhébb, és csípősebb változata is.

Kápia: Mára egyre népszerűbb lett ez a típus, és nem csak a fogyasztása, de a termesztése is. Hosszúkás, hegyesen kúpos, sötétzöld színű, pirosra érik, biológiai érettségben fogyasztják. A hagyományos kápia két erű, lapított háromszög alakú, elsősorban sütésre használt paprika. Magas a cukortartalma. Legnagyobb értéke a tárolhatósága, mert akár hetekig is változatlan marad a minősége.

Hegyes, hegyes erős: A fogyasztói ízlésnek megfelelően elsősorban világos vagy közép zöld színű, keskeny háromszög vagy szarv alakú, csípős paprikák tartoznak ide. Friss fogyasztásra, de nyári időszakban savanyításra is felhasználják.

Kosszarvú: Keskeny háromszögletű vagy szarv alakú, jellemző rá a termés hullámossága a magháznál. Színe egészen a világos zöldtől a sötét zöldig terjed. Friss fogyasztásra termesztik.

Almapaprika: Eredetileg csípős, de a fogyasztói igények miatt édes változata (édesalma) is ismert. Lapos, kerek, vagy szív alakú, vastag húsú fehér színű paprika. Felhasználása konzervipari alapanyagként történik, és elsősorban savanyításra használják fel.

Chili: Hazánkban termesztési jelentősége nincs, talán az otthon kertészkedők szoktak kísérletezni vele. Vékony, rendkívül csípős, nyersen vagy szárított, durvára összetört formában, ételek ízesítésére és színesítésére használják. Többféle színváltozata van, lehet piros, sárga, narancssárga.

Cecei: Sárga, sárgás-fehér nem csípős fajta. Háromszög alakú, leginkább pirosra érő, lehet csüngő vagy felálló. Csípősség mentes fajta. Gazdasági szempontból a legjelentősebb típus az országban, ezt használjuk töltésre is. Elsősorban friss fogyasztásra, de konzervipari feldolgozásra is alkalmas. Gazdasági érettségben fogyasztjuk.

Táltos: Trapéz alakú, fehér nem csípős fajta. A bogyó csúcsa lekerekített, esetleg kissé betűrt. Felhasználás, feldolgozás és fogyasztás szempontjából szintén a tölteni való paprikával azonos.

Jalapeno: Közkedvelt csípős paprika. A paprikája csüngő, kb. 5-7 cm hosszú, kúpos henger alakú, zöld színű, éretten vörös. Csípőssége 2.500-10.000 Scoville egység. Érési időszaka során 25-35 parikát hoz növényenként. Sok saláta és pikáns szósz készül belőle.