Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A málna vesszői csak két évig élnek, az első évben kifejlődnek, és a másodikban fejlesztenek virágot, hoznak gyümölcsöt, majd száradnak el. Az elpusztult vesszők helyett friss sarjak fejlődnek. A málnatövek 8-10 évig hoznak gyümölcsöt, ezután érdemes új helyre telepítenünk a sarjakat. A málnafajtáknak két nagy csoportjuk van, az egyszer termők és a kétszer termők.
A málna nem szereti a futóhomokot, a kavicsos talajt, a magas talajvizet és a nagy mésztartalmat sem, viszont kedveli a világos, félárnyékos, szélvédett helyeket. A gyengén savas kémhatású, nedves, laza talajokon érzi jól magát. Szereti a sok vizet, ami leginkább a nagy lombja és a sekélyen elhelyezkedő bojtos gyökérzete miatt van. A szárazságot nehezen viseli, Ilyenkor a bogyók hajlamosak rásülni a vesszőkre, ezért ha mégis száraz, meleg helyre telepítenénk a málnát, akkor mindenképp gondoskodjunk a bőséges öntözésről.
Kertészetből is beszerezhetjük a szaporítóanyagot, azonban ha van a kertünkben már málnabokor, és egészségesek, akkor használjuk a növényünk gyökérsarját a szaporításra. A málnát ősszel célszerű telepíteni, szeptember-október környékén. Ültetés előtt a talajt érdemes betrágyázni és műtrágyát kijuttatni. Mindig csak az erős sarjakat ültessük el, amelyeknek nagy gyökerük van, és legalább két járulékos rügy van a vessző tövén. Körülbelül 50 centiméter mélyre ültessük a növényeket, és a tőtávolság is ugyanekkora legyen. Ültetés előtt érdemes a szaporítóanyagot 1-2 órára vízbe áztatni, hogy elegendő nedvességtartalma legyen.
Ha egészséges a málnatövünk, a termővesszők közelében új tősarjakat, valamint gyökérsarjakat hoz, így újul meg. Már az első évben érdemes támrendszert építenünk málnavesszőink mellé. Ehhez 4-5 méterenként verjünk le karókat és feszítsünk ki rajta fém vagy műanyag huzalokat, a vesszőket pedig csak húzzuk be a huzalok közé. Két vagy három huzalpár általában elég a támrendszer kialakításához. A málna erősen gyomosodik, ezért kapáljuk rendszeresen, de nem szabad mélyen, nehogy elvágjuk a sekélyen elhelyezkedő gyökereket.
Őszi ültetés után, tavasszal vágjuk vissza arasznyira a vesszőket. A következő évre a megmaradt vesszők megnőnek, amelyeket érdemes 150 centiméter fölött visszavágnunk. Az ezt követő tavaszon figyeljünk arra, hogy 3-4 vesszőnél több ne legyen. A második évben, termésérlelés után, a letermett vesszőket tőből kivágjuk, de ezután se hagyjunk meg 4-7 vesszőnél többet.
Csak teljes érettségben érdemes betakarítani a málnát, mert leszedés után már nem érik be. Az érett gyümölcs viszont gyorsan túlérik, ha a bokron hagyjuk, szétesik és lehullanak a bogyók, ezért is fontos, hogy a szüret reggelre essen, és minél hűvösebb időben legyen.
A folyton termő és egyszer termő málnát is másképp kell metszeni. A folyton termő (kétszer termő) metszése a legegyszerűbb. Ősszel az összes hajtást visszavágjuk, kitakarítjuk, a gyomokat kiszedjük és június közepén utómetszéskor eltávolítjuk a gyenge sarjakat.
Az egyszer termő málnának viszont már van egy téli és egy nyári metszése is. A téli metszés viszonylag egyszerű, érdemesebb még az előző év augusztusában elvégezni. A téli metszés során a letermett vesszőket közvetlen a talaj felett le kell metszeni. Ezzel egyidőben vágjuk ki a gyenge fiatal hajtásokat is, és csak az erőteljeseket hagyjuk meg. A nyári metszés a ritkító metszés, amelyet közvetlenül a szüret után végezzünk, mert a szüret végére a málnasorok tömöttekké válnak, és ilyenkor többnyire már hosszú ideje nem részesültek növényvédelemben sem.
A málna szereti a zöldtrágyát, ehhez érdemes pillangósokat választanunk, mert megkötik a nitrogént, és ez jó hatással van a málnára. Ősszel juttassunk komposztot, vagy trágyát a sorközökbe. A tápanyaghiányt általában a levelek megváltozott színe is jelzi.
A legnagyobb problémát a növényvédelem során a málna vesszőfoltossága okozhatja, amelyet a vesszőkön látható ibolyás-kék foltokról ismerhetünk fel. Ez késő nyáron a kéreg elhalásához vezet. Nagyon fontos ezért, hogy szüret után a letermett vesszőket azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg. Az elöregedett növények növelik a betegségre való hajlamot.