Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Extrém vízigénye van például a káposztának, és a folyamatosan nedves talajt szereti a zöldpaprika, a padlizsán, a gyökérzöldségek, a saláták és a levélzöldségek. A padlizsán ledobja a virágjait, ha kicsit is kiszárad a földje. A sárgarépának ugyanakkor nincs akkora vízigénye, de nem szereti ha szakaszos a vízellátás. A nyersen fogyasztott salátákat, és a mángoldot érdemes két-három naponta öntöznünk visszafogottabb mennyiséggel.
Nem kell folyamatosan a vizet pótolni, de vízigényes növény a paradicsom, a krumpli, a brokkoli, és a kabakosok. Ezek a növények, a számukra szükséges vizet nagy gyökérzetükkel megszerzik, így elegendő, ha hetente egyszer jó sok vizet kapnak. A görögdinnyét csak a termések megjelenéséig szabad öntözni, különben nem lesz elég édes. Ritkán, kevés vizet igényel a bokorbab, és a fűszerpaprika. Virágzáskor érdemes őket jobban locsolni.
Sokan gondolják úgy, hogy a forró nyári napokon az esti öntözés a legjobb a növényeknek. Ez azonban nem minden esetben igaz.
Ha tehetjük inkább reggel, napközben, vagy délután öntözzünk ilyenkor, hogy a levelek minél hamarabb megszáradjanak. Ha nem tudjuk megoldani a reggeli öntözést, akkor még mindig választhatjuk a délutánit. Ilyenkor a növények tövét öntözzük, ügyelve arra, hogy a levelekre ne kerüljön víz, így nem égnek meg a délelőtti órákban.
Ha már nagy a forróság és a meleg, akkor kedvezőbb az esti öntözés, mert a reggeli, vagy napközbeni locsoláskor a növényeknek rövidebb idő áll rendelkezésükre, hogy hasznosítsák a nedvességet. Kánikula idején, amikor a nappali fölmelegedés a 40 fokot is eléri, nincs jelentősége, hogy este, vagy reggel öntözünk, ilyenkor a csigák sem aktívak, nagy károkozástól nem kell tartani.
Ha csak néhány milliméter csapadék esik, az a vékony földrétegen nem jut át, és a növényeink gyökere szinte semmit nem tud belőle hasznosítani, ezért ilyenkor is öntöznünk kell. Érdemes ilyenkor ritkábban locsolni, de egyszerre nagyobb vízadagot juttassunk ki, így a növények nem szokják meg a víz jelenlétét, és mélyebb gyökeret tudnak majd ereszteni.
A kútból, csapból kifolyó víz hideg, ami nem minden növénynek tesz jót. Emellett a friss csapvíz klórt tartalmaz, azt sem nagyon szeretik. Összességében, legjobb az állott víz, mert az meleg. Tehát legcélszerűbb megoldás, ha szerzünk egy hordót, amibe a vizet gyűjtjük, és ezt akár az eresz alá is betehetjük.
Közvetlenül a slaggal, vagyis hideg vízzel csak a nem melegigényes és betegségekre kevésbé hajlamos növényeket érdemes öntözni. Nagy kánikulában rövid finompermettel a többit is kicsit felfrissíthetjük. Általában jobb a növények tövét öntözni, mert így több jut a talajba, és kevésbé betegszik a növények levele. Ehhez érdemes levennünk a vizeskannánkról a rózsát.