Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A növényi hulladékok többségét nem érdemes a kukába dobnunk, hiszen ha inkább felhasználjuk őket, akkor egy év alatt jó minőségű, főként nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket tartalmazó komposztot kaphatunk. A komposzt javítja a talaj tulajdonságait, amely így lazábbá válik, gyorsabban felmelegszik, jobban tudja tárolni a vizet és a hőt, ezáltal pedig nő a termelékenysége. A komposzttal javított földben lévő növények ellenállóbbak a kórokozókkal szemben, szebbek, és több termést hoznak. A komposztálás során csak akkor indulnak el a lebontási folyamatok, ha az ezt végző élőlények számára biztosítottak a megfelelő körülmények, mint a tápanyag, a levegő és a nedvesség.
De hogyan is kezdjünk neki a komposztálásnak? Először is szerezzük be a szükséges eszközöket (metszőolló, vödör, ásó, vasvilla, locsolókanna, komposztálóláda), majd válasszuk ki a legmegfelelőbb helyet a kertben és alakítsuk ki a komposztálót. Gyűjtsük elkülönítve a lebomló szerves anyagokat (kerti és konyhai hulladékot), de figyeljünk arra, hogy mérgező anyagokat tartalmazó növények ne kerülhessenek bele, mint például a diófa levele, vagy a tiszafa lombja. Szükség szerint aprítsuk fel a nyersanyagokat, a friss konyhai hulladékot pedig mindig fedjük be lombbal, szalmával, forgáccsal, hogy ne vonzza oda a rovarokat. A nyersanyagokat mindig felváltva rétegezzük, a halmot pedig forgassuk össze, hogy a nyersanyagok jól összekeveredjenek. Ha ezzel megvagyunk, akkor takarjuk le a halmot.
Amíg érik a komposzt, rendszeresen, de legalább két-három havonta forgassuk át a komposztot, a kellemetlen szagok ugyanis akkor keletkeznek, ha rothad az anyag. Általában akkor kezd el rothadni a komposzt, ha túl nedves, illetve ha olyan anyagot teszünk bele, amelyik már rothadásnak indult. A nyersanyagokat tehát soha ne hagyjuk sokáig állni, hanem minél hamarabb öntsük rá a komposztra. Ne hagyja sokáig állni a nyersanyagokat, minél hamarabb öntse azokat a komposztra. Az érés során mindig folyamatosan ellenőrizzük a komposzt nedvességtartalmat és a hőmérsékletet, hiszen minél magasabb a hőmérséklet, annál hamarabb alakul át a hulladék komposzttá. Végig biztosítsuk a komposzt levegőzését, emellett ha túl nedves, keverjünk hozzá száraz anyagot (gallyakat, forgácsot, szalmát), ha pedig túl száraz, szükség szerint nedvesítsük.
A komposztot 6-12 hónap elteltével használhatjuk fel, onnan tudjuk megállapítani, hogy megérett és használható, hogy földre emlékeztető szaga van, sötét szinű és morzsalékos állagú. Ha megállapítottuk, hogy kész a komposzt, akkor rostáljuk át, ezt követően pedig már bátran felhasználhatjuk.