Itt a kertészek márciusi feladatlistája: ezeket a munkákat már most el lehet végezni

Itt a kertészek márciusi feladatlistája: ezeket a munkákat már most el lehet végezni

Pais-H. Szilvia
Ha éjszakánként még keménykedik is a fagy, nyakunkon a tavasz, ez pedig azt is jelenti, hogy megszaporodtak a kerti teendőink. Ahhoz, hogy a lehető legszebb formáját mutassa, időben érdemes nekilátni a tennivalóknak. A Megyeri Kertészet vezető kertészmérnökével, Kósa Dániellel összegyűjtöttük a legfontosabb kerti feladatokat, amikkel már most elrajtolhat a szezon.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Csonthéjasok metszése

Lassan elérkezik az az időszak, amikor nekiállhatunk a csonthéjasok, az őszi- és a kajszibarack metszésének. Azt szokták mondani, hogy a barackféléket "pirosbimbós" állapotban szabad metszeni, ami annyit jelent, hogy még mielőtt kinyílna a virág, egy-két nappal azelőtt kell nekilátni. A kutatások szerint március 10-e az a dátum, ami után már nincs akkora veszélye a csonthéjasoknak arra, hogy a gutaütése elpusztítsa a frissen metszett fánkat. Lehet persze még egy-két nap, amikor előfordulhat egy-egy hideg éjszaka, amikor újra fertőzhet a vírus, de nagy átlagban március 10-e után szépen el lehet kezdeni a barackfák kurtítását - tájékoztatott Kósa Dániel a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke, majd a metszés kapcsán hozzátette: 

az őszit mindenképpen katlan-koronaformára kell kialakítani, de én a kajszit is erre szeretem vágni. A kajszinál lehetséges még egy kombinált forma is, ami egy ágcsoportos sudaras koronaforma, aminek a legtetejét kikatlanozzuk. Én mégis azért szoktam javasolni ezt a katlan-korona formált a kajszinál is, mert sokkal könnyebben átjárja a napfény, szebben színeződnek a beljebb lévő gyümölcsök is.

Valamit csinálnunk kell a levágott vesszőkkel!

Két lehetőségünk van: az egyik, hogy zöld hulladékként elszállíttatjuk, vagy bekomposztáljuk. De ha lehetőségünk van rá, akkor engedjük át a levágott ágakat egy kisebb ágdarálón, a kapott mulcsot pedig szórjuk vissza a fa tövéhez. Ez egyrészt remek talajtakaró, másrészről, amikor elkezd korhadni, zöld trágyaként visszaadja a fának a maradék tápanyagot.

Konténeres gyümölcsfák ültetése

Kósa Dániel szerint alapszabály, legyen szó konténeres vagy szabad gyökerű gyümölcsfákról, vagy akár dísznövényről is: tavasszal és ősszel is akkor lehet őket ültetni, ha ásót le lehet nyomni a földbe. Jó, ha figyelünk arra is, hogy edzett növényeket vegyünk, például olyan konténeres gyümölcsfákat, amik kint a szabadban, nem fóliasátorban teleltek át. Ha ugyanis fólia alatt teleltetett növényekkel próbálkozunk, kiültetésükkor a márciusi hideg éjszakák miatt óriási stressznek tehetjük ki őket. Könnyen megrekedhetnek a fejlődésben, elfagyhatnak a friss hajtáscsúcsaik. Ami fólia alatt telelt, például a nálunk a kertészetben a kivi, annál azt szoktuk tanácsolni, hogy legkorábban március végén szabad csak kiültetni, addig még várni kell - tette hozzá a szakember.

Forrás: Megyeri Kertészet

A talaj előkészítése az ültetésre

Ezeket a műveleteket akkor is hasznos elvégezni, ha tavaly már volt veteményesünk, de akkor is, ha most először szeretnénk hobbikertet - minden esetben jó a munkálatokat a talaj megfelelő előkészítésével kezdeni. Aki már tavaly is készült arra, hogy idén lesz kertje, az az őszi mélyásással megalapozta az idei jó magágyat. Neki annyi dolga van, hogy most tavasszal még egyszer átmenjen rotakapával a kerten, közben dolgozzon bele még egy kis friss trágyát a földbe, és már is készen is van a földje az ültetésre. Aki most állna neki a hobbikertnek, még ő sincs semmiről sem elkésve! Ilyenkor tavasszal is úgynevezett feltöltő trágyázást lehet csinálni. Ez annyit jelent, hogy szétszórjuk a trágyát a földön, aztán kapálógéppel vagy ásóval jól beleforgatjuk a talajba. Itt kell észnél lenni, és tudni, hogy milyen talajunk van! Ugyanis nagyon sok helyen, mint például nálunk Pest megye déli részén, vagy mondjuk az Alföldön a talaj homokos. Van egy nagyon egyszerű szabály: a homokot agyaggal (vagy tőzeggel, mélyalmos szalmás trágyával), az agyagos kötött talajokat pedig homokkal (vagy szalmával) lehet javítani - tanácsolja Kósa Dániel. Okos megoldás lehet még az anyagos talaj vízelvezetésének javítására a drénezés - amikor is a pangó vizet egy lyukacsos lefelé lejtő csövön a problémás területről levezetjük. Ha fekete földünk van, akkor örüljünk a szerencsénknek, mert igazából nem is kell hozzányúlni, azzal, hogy az éves feltöltőtrágyázást megcsináljuk, megforgatjuk, és már készen is áll a talajunk az ültetéshez.

A palántázás tudománya

Ültetés szempontjából kétféle zöldséget különbözethetünk meg: vannak azok, amiket kiültetés előtt palántaként kell felnevelnünk, ilyen a közkedvelt paradicsom és a paprika. És vannak, amiket egyből magról is a szabadföldbe nevelhetünk: ilyen a cukkini, a sárgarépa, a zöldségzöldje vagy a sóska és a spenót. Utóbbiaknál fontos, mielőtt nekiállunk a vetésnek, azelőtt olvassuk el a tasakon leírtakat, és aszerint álljunk csak neki! A palántanevelésnek is kétféle módja lehet: egyrészt úgy, hogy egyenként, sejttálcába ültetjük el a magokat. Itt nagyon kell ügyelni arra, hogy a sajttálcákban nem szabad túltömöríteni a földet, ugyanis levegőtlen lesz a közeg, így nem fog szépen kicsírázni a növényünk. Illetve nagyon fontos, hogy a tálcákat meleg és páradús helyre tegyük. Érdemes radiátor vagy ablak elé kihelyezni, fóliával vagy üveglappal letakarni. A másik módszer a palántaneveléshez, hogy fogunk egy tálcát, azt megszórjuk földdel, aztán ráhintjük a magokat, majd letakarjuk földdel. Óvatosan megnyomkodjuk, majd bevizesítjük. Végezetül szintén ráhúzzuk a fóliát, és rárakjuk az üveglapot. Mindként esetben figyeljünk arra, hogy ne sima vagy virágföldbe ültessük el a magokat, hanem szerezzünk be speciális palántaföldet, ez ugyanis a legideálisabb.

Ha sejttálcába, egyesével ültetünk magokat, amikor megpillantjuk az első kis leveleket, akkor vegyük le róla az üveglapot vagy a fóliát, hadd levegőzzön. Továbbra is fontos, hogy olyan helyiségben neveljük, ahol sok fény és ahol meleg van. Ha fényhiányos helyre tesszük, megnyúlnak, erőtlenek és vékonyak lesznek a palántáink. Ha szétszórva, nem egyesével ültettük el a magokat, akkor, ha megjelennek az első levelek, szét kell ültetjük őket. Erre hagyományosan mind a mai napig sok háztartásban a tejfölös dobozokat használják. Jó ez, csak arra figyeljünk, hogy az aljukra fúrjunk lyukakat, amin keresztül eltávozhat a felesleges víz. A szétültetésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy úgy szedjük ki, és válogassuk őket, hogy közbe ne sérüljenek gyökereik és vékony száraik - figyelmeztetett a kertészmérnök.

Mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat?

Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta 8 hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas. Általánosságban azonban az is elmondható, hogy április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkremegy. Kiültetés előtt még érdemes edzetni a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a 8 hét, kitesszük már őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan ki a kinti időjáráshoz.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?