A gyümölcsfák téli metszése egy olyan kerti munka, amit sokan csak nagy óvatossággal kezelnek, pedig nincs benne semmi ördöngösség. Ahogy Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnök mondta, a téli metszés elkezdése előtt meg kell nézni, melyek azok a növények, amiket ilyenkor szabad alakítani. Ezek pedig nem mások, mint az almatermésűek - olvasható a HelloVidék oldalán.

A szakember szerint ebbe a csoportba sorolható az alma, a körte, a birs és a naspolya. Ezeket a gyümölcsöket mélynyugalmi állapotban kell metszeni, ami a növény életében a lombhullás befejezésével kezdődik, és egy genetikailag kódolt időszak. Ez azt jelenti, hogy fajonként és fajtánként is eltérő lehet a hossza, és míg a kényszernyugalmat általában a hőmérséklet oldja fel, erre nincs hatással. Mélynyugalomban a növényben nincs nedvkeringés, épp ezért nem is tud megfagyni.

A szakember szerint a metszést mindig olyan napokra kel időzíteni, amikor a napközbeni hőmérséklet 0 Celsius-fok felett van. A metszés megkezdése előtt meg kell élezni a szerszámokat, több fa metszése esetében pedig célszerű alkoholos fertőtlenítővel kezelni az eszközöket két növény metszése között.

A koronaformáktól függően eltérő lehet a metszés

Az almatermésűeknél jellemzően a kombinált koronaforma a jellemző. Ez, ahogy a neve is sejteti, két kialakulást ötvöz. Az első, amit ki kell alakítani, az egy álsudaras orsó, vagy ágemeletes koronaforma, melyeken 2-3 emeletet alakít ki az ember. Amennyiben ez megvalósult, utána ki kell vágni a sudarat, és nem nevelni a helyére álsudarat. Ezt kikatlanozásnak is nevezik. A tematikában a friss ültetéstől kell haladni évente, valamint a kialakított koronaforma metszését kell végigvenni - közölte a szakember.

Az első, azaz az ültetés évében, a fő feladat a drasztikusabb visszametszés, és az első ágemelet kialakítása. Kósa Dániel tanácsa szerint ezt úgy lehet elvégezni, hogy az ember törzsmagasság felett 4-6 rüggyel elmetszi a fát, majd az itt kihajtott rügyekből alakítja ki az első ágemeletet.

Erre 3-5 hajtásra lesz szükség, melyeket a térben egyenlő számban kell elhelyezni. Az első évben, valamint a második évben ezeknek a karoknak (azok a vastagabb ágak, amiken a termőrészek fejlődnek) a metszése, alakítása a cél. A második évben aztán el kell kezdeni nevelni az álsudarat (a fa központi tengelye, azért ál, mert az eredetit az első évben kimetszettük), melyet körülbelül 80-100 cm re nevelünk, és ugyanúgy ahogy az ültetéskor 4-6 rüggyel felette metsszük. Ezt annyiszor ismételjük meg, amíg a kívánt ágak csoportját, melyeket szintekben alakítottunk ki, el nem érjük, majd a legvégén kikatlanozzuk. Ez azt jelenti, hogy, kivágjuk az álsudarat, de már nem nevelünk helyette másikat

- magyarázta Kósa Dániel.

Egy koronakialakítás álltalában 4-7 évbe telik. Ennyi idő alatt már termőre fordul a fa, és a kialakítás közben már lehet a gyümölcséből is betakarítani.

A termő korú, valamint kialakított koronaforma esetén más a teendő

Első körben szemrevételezzük a fát, megnézzük, vannak-e nemkívánatos, meredeken feltörő visszhajtások (jellemzően az ágak tövében képződő erős, hosszú, egyenesen felfelé hajtó farészek, amelyeken rügy minimálisan, termőrész szinte alig található), vagy sérült, elszáradt részek. Ezeket ki is vehetjük teljesen a tőből. Minden egyes fajnál tudnunk kell, hogy mely hajtásokból alakulnak ki a termőrészek. Ezek arányára különösképp figyelnünk kell, nehogy túl sok legyen rajta, ami megboríthatja a fa termőegyensúlyát

- magyarázta Kósa Dániel.

A második lépésben ezeket a hajtásokat kell válogatmi, és a hosszabb hajtásokat visszavágni. A szakember szerint ezt úgy kell megtenni, hogy nagyjából a hajtás egyharmada kerüljön levágásra, maximum és indokolt esetben a fele. Az óvatosabb metszés azért fontos, mert minél drasztikusabb a metszés annál erősebb a következő évben a hajtásnövekedés.

Amikor idősödik a fánk, figyelnünk kell a termőkarok, azaz a vastagabb ágak ifjítására, amelyet szintén emeletenként egy két kart, fánként maximum 2 emeletet, ágycsoportot ifjítsunk egyszerre. Ezt úgy végezzük el, hogy amikor kivesszük a termőkart vagy karokat, akkor utána ne sokat metszünk már a fán. Mire a fa elér abba a korba, hogy ifjítani kelljen, addigra elérte a 12-15 évet. Ezért ezek már olyan vastag ágak, hogy nem a tövében kell elvágni, hanem inkább az alkarnyi ágaknál vágjuk vissza, és ott ifjítsunk

- figyelmeztetett Kósa Dániel.

Milyen szerszámokra lehet szükség?

A metszés során, fától függően szükség lesz metszőollóra, karos ollóra, nagyobb fáknál pedig fűrészre. Abban az esetben, ha a metszési seb felülete nagyobb egy 100 forintos érménél, akkor mindenképp használni kell a sebkezelőt, mellyel le lehet zárni a sebet, és így a kórokozók nem tudnak bejutni a növénybe. A metszőolló esetében árban elég nagy a szórás, nem véletlenül mondják azt, hogy ez a szerszám a kertész legjobb barátja. Fontos munkaeszköz, amelynek minden kerti szerszámosládában ott a helye. Sokan éveken át keresik a minőséget, mégis egész készletük van a silányabb típusokból. Pedig egy jófajta eszköz megkönnyíti a kertészkedő életét, gyorsítja a munkáját. De hogyan is lehet megtalálni a tökéletes metszőollót?

A profi metszőollók manapság - online áruházak kínálatát elnézve - 20 ezer forintnál kezdődnek, de lehet pár ezer forintosakat is beszerezni. Aki egy nap 200-300 vágást végez, az viszont már nagyon megérzi a különbséget a különböző kategóriájú eszközök között.

A jó minőségű metszőolló ismérve pedig, hogy könnyű, ergonomikus, minden alkatrésze cserélhető, balesetmentes és gyors munkát, valamint sima, roncsolásmentes növényi metszéslapokat nyújt. Ezért alapvető követelmény vásárláskor, hogy az eszköz ne csak a használat, hanem a használója szempontjából is tökéletes legyen. Ehhez nélkülözhetetlen egy éles, megfelelő penge, ami nem kopik hamar. Emellett ergonomikusan kialakított nyelek a kényelmes fogásért, és prémium anyaghasználat a tartósságért.