Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kertben és a háztartásban keletkezett szerves hulladék legolcsóbb és legegyszerűbb újrahasznosítási módszere a komposztálás. Minimális összegért tudunk saját magunk készíteni vagy vásárolni komposztálót, aminek ezután már csak az előnyeit élvezhetjük egyéb kiadások nélkül - írja a HelloVidék. A komposztálással két legyet üthetsz egy csapásra: egyrészt csökkentheted a háztartási hulladékodat, másrészt saját szerves trágyát készíthetsz, mellyel felturbózhatod a kiskertedet. A komposztálással keletkező humuszanyagok jelentősen javítják a talaj szerkezetét, így ha el szeretnéd hagyni a szintetikus tápoldatokat és műtrágyát, a komposztálás egy nagyon jó alternatívának ígérkezhet.
Ezek most a legfontosabb márciusi teendők a kertben: itt a 10 pontos feladatlista
Bár a vegyi anyagok rövidtávon megsegítik a terméshozamot, hosszú távon előfordulhat, hogy nem regenerálódik megfelelően a talaj, a kertből származó zöldség- és gyümölcshulladékok felhasználásával viszont hozzájárulhatunk a természet körforgásához. Egy átlagos magyarországi lakos éves hulladéktermelése meghaladhatja akár a 430 kg-ot is. Egyéni hulladéktermelésünk 45%-a biohulladék (a levágott fűtől a száraz kenyéren át egészen a csirkecsontokig). Egy átlagos háztartás konyhai hulladékának közel 30%-a komposztálható.
Lehet komposztálni házon belül is?
Természetesen igen. Ha nincs kertünk vagy akár erkélyünk, a konyhában is felállíthatunk egy mini gyűjtőállomást, így legalább az ételmaradékokat nem kell egy másik kukába dobnunk. A következő tanácsoknak azok is hasznát vehetik, akik nem családi házban élnek, de környezettudatosságuk (vagy bármi más) miatt így szeretnék kezelni a háztartási hulladékukat.
Ezért durva bírság is járhat Magyarországon: sok kerttulajdonos mégsem tud róla
Szerezzünk be egy szorosan zárható tetejű tárolót
Akár a műanyag, akár rozsdamentes acél verziót preferáljuk, mindenképp tartsuk szem előtt, hogy legyen teteje! A műanyag tárolók közül van olyan, ami elnyeli a szagokat, de akár egy kiszuperált fémvödröt is használhatunk, a lényeg, hogy le lehessen zárni.
Béleljük ki a komposzttárolót lebomló zsákokkal
A felgyülemlett nejlonszatyrokat ne most akarjuk újrahasznosítani! A komposztáláshoz célszerű természetesen lebomló zsákot használni (rengetegféle kapható olcsóbb-drágább árakon), a műanyag keresztbe tehet a projektnek.
Tartsuk a teli komposztzsákokat a fagyasztóban
Ez azért jó megoldás, mert semlegesít minden szagot, megállítja az aktív lebomlást, és időt is nyerhetünk vele, ha esetleg nem tudunk azonnal megválni a komposzttól.
Indul a poloskainvázió: méreg helyett így lehetne védekezni a kártevők ellen
Mi kerülhet a beltéri komposztba?
Nemcsak a kertben keletkező növényi részek kerülhetnek a komposztálóba, a legtöbbi háztartási hulladékot a szemetes helyett inkább a komposztálóba dobjuk. Komposztálható a natúr papír, a zöldség- és gyümölcshulladék, a tojáshéj, a szálas tea. Ne kerüljön azonban a komposztálóba a fényes papírhulladék, a teafilter, a hal- és húsmaradék, a tejtermékek, a citrusfélék, és a háziállatok ürüléke sem. A csontos, állati zsírt tartalmazó ételeket soha se rakd bele! Ezek nem fognak megfelelően lebomlani, és rövid időn belül iszonyat undorító jelenséggé fog átváltozni a komposzthalmod.
Mire figyeljünk még?
Van egy egyszerű szabály: figyeljünk arra, hogy nagyjából azonos mennyiségben komposztáljunk zöld és barna hulladékot, ez egészséges egyensúlyban tartja majd a keveréket. A zöld alatt azokat a hulladékféléket kell érteni, amik több nedvességet tartalmaznak, például gyümölcsök, zöldségek. A barnák szárazabb anyagok: faforgács, lehullott levelek, papír. Az egyensúly fenntartása azért fontos, mert a barnának nevezett csoport szénben gazdag, a zöldek pedig a nitrogént biztosítják. Utóbbi a kulcs az új talaj sejtszerkezetének felépítéséhez. A komposztnak ezeken kívül oxigénre is szüksége van, és nedvességre. Levegő nélkül rothadni és bűzölögni kezd a keverék. Időről időre le kell spriccelni egy kis vízzel, ha magától nem elég nedves.
Elképesztő, mi derült ki a csirkékről: gondoltad volna?
Mennyi idő míg elkészül a komposzt?
Pár hét, és értékes anyaggá alakul a szeméthalom. Hetente forgassuk át, hogy újra és újra keveredjen. Ha több hét elteltével láthatóan semmi nem történik, adjunk hozzá még zöld anyagot, és bizonyosodjunk meg arról, hogy megfelelő a nedvességtartalom. Ha túl nedves a keverék és kellemetlen szagot áraszt, rakjunk bele többet a barna hulladékfajtából, és gyakrabban forgassuk át. Akkor van kész, ha úgy néz ki és olyan illata van, mint a földnek.
