Sokan hibáznak komposztáláskor: ezek lehetnek a legnagyobb buktatók

Sokan hibáznak komposztáláskor: ezek lehetnek a legnagyobb buktatók

agrarszektor.hu
A komposztálás fontosságát és jótékony hatásait talán nem kell bemutatni senkinek sem. Szerencsére egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és nem csak a kerttulajdonosok körében. Már a kisebb-nagyobb városokban is találkozhatunk közösségi komposztálókkal, így már szinte mindenkinek van lehetősége arra, hogy leadja a komposztálható hulladékát. Ugyanakkor nem árt odafigyelni, hiszen nem túl bonyolult feladat, de könnyen elronthatja az, aki nem figyel. Összeszedtük, hogy melyek lehetnek a legnagyobb buktatók.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A komposztálás akár 50%-kal csökkentheti a hulladékot és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, így fontos lépés lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben - írja a huffpost.com. Az első kérdés, ami eszébe juthat egy „kezdőnek”, hogy mégis, mi az, amit beletehetünk a komposztálóba, és mi az, amit nem? Elöljáróban annyit, hogy attól még, hogy valami biológiailag lebomló, nem jelenti azt, hogy ideális lehet a kupacunkba. Emellett érdemes átgondolnunk azt is, hogy hova és hogyan építjük meg a helyét. Most azonban lássuk, hogy melyek a leggyakoribb hibák, amit elkövethetünk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem hagyunk időt

Az élet szinte minden területén, így a komposztálásra is igaz, hogy ne adjuk fel, ha az elején nem megy jól. Kétségtelen, hogy idő kell, míg belejön az ember és tapasztalatot szerez. Már az elején érdemes megtanulnunk, hogy mik azok a barna és zöld anyagok, erről részletesebben itt írtunk korábban:

EZ IS ÉRDEKELHET

 

Nem tudjuk, mit tehetünk és mit nem a komposztba

Rengeteg dolgot tehetünk bele, a (nem színes, fényes) újságpapírtól kezdve, a zaccon át, egészen a szalmáig. Lehet például dióhéjat is, de itt jön képbe, hogy bizonyos dolgokra figyelnünk kell, jelen esetben arra, hogy sose tegyük a komposztba a zöld dióhéjat, mert kártékony lehet a halmunknak! Elhalt virágokat és növényi részeket is tehetünk bele, de arra nagyon ügyeljünk, hogy ne legyenek betegek! Gyomokat is rátehetünk, ha nem mérgezőek!

Nem forgatjuk elég rendszeresen a komposztot

Függetlenül attól, hogy a saját kertünkben vagy egy nagyobb edényben tároljuk a komposztot, fontos, hogy három-négy naponta fordítsuk meg. A rendszeres forgatás valóban hasznos, hiszen levegőt ad hozzá, ami felgyorsítja a komposztálási folyamatot.

Nem minden „konyhai” hulladék jó.

Bár a komposztálás kiváló módja az élelmiszer-pazarlás csökkentésének, nem szabad túlzásokba esni. Húst, romlott, penészes, olajos ételeket és ételmaradványokat ne tegyünk a halmukhoz, mert többet ártunk, mint használunk! Citrushéjat, sima, főtt rizst és kukoricacsövet azonban rakhatunk például.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?