Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem lehet érdemi hatással a hazai gabonaárakra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tulajdonában lévő TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 30 ezer tonna gabonát megvesz a termelőktől. Úgy tűnik, a búzafelvásárlási árak megállíthatatlanul zuhannak a betakarítás időszakában, és helyenként már megközelítik a tonnánkénti 40 ezer forintot is. Miközben a VM az állami vásárlással a spekulációnak üzen hadat, a hazai árak nem emiatt, hanem a csökkenő világpiaci trendek hatására estek 30-40 százalékkal tavalyhoz képest. Az útdíj szintén a termelőknél "csapódhat le". Az alacsonyabb árak sok termelőnél elvihetik a teljes nyereséget.
"Csepp a tengerben" - így kommentálták az agrarszektor.hu-nak gabonapiaci szakértők azt a közelmúltbeli bejelentést, amely szerint a TIG a "spekulációs ármozgások kordában tartása" érdekében 30 ezer tonna gabonát vesz meg tőzsdei áron a kisebb gazdáktól és 80 ezer tonnás raktárterét is a termelők szolgálatába állítja. A megvenni kívánt termésmennyiség ugyanis az 5 millió tonnás várható búzatermés mindössze 0,6 százalékát teszi ki, és az állami cég tárolási kapacitása is elmarad egy-egy nagyobb hazai gabonaipari vállalat saját raktározási lehetőségeitől.
A VM a bejelentéssel nyilvánvalóan arra igyekszik hatni, hogy a gabonaárak ne csökkenjenek tovább a hazai piacon. Bár Czerván György, a VM államtitkára az aratási koordinációs bizottság legutóbbi ülése után úgy nyilatkozott, hogy a VM szerint a világpiaci helyzet nem indokol tartósabb árcsökkenést, a hazai felvásárlási árak a jó várható terméseredmények hatására továbbra is esnek.
Nem tudni, hol áll meg a zuhanás
A búzabetakarítás előtt még 45-55 ezer forintos tonnánkénti árvárakozások jellemezték a piacot, mára azonban minőségtől függően 41-45 ezer forintos árak alakultak ki, és szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy az árcsökkenés itt megáll. Mivel a tavalyinál 25-30 százalékkal nagyobb, 5 millió tonnás idei termésből csak mintegy 2,3 millióra van szükség belföldön, a hazai árviszonyokat alapvetően a nemzetközi árak határozzák meg, amelyek pedig továbbra is árcsökkenést mutatnak.
A csepeli szabadkikötő FOB búzaárai most tonnánként 46-48 ezer forint között mozognak, de az odaszállítást jelentős költségek terhelik és a felvásárlók várhatóan az új útdíjat is a gazdálkodókra terhelik. Nagyobb távolságok esetén a tonnánkénti költségek elérhetik az 5000-6000 forintot is, így az export helyenként már csak 40-42 ezer forintos tonnánkénti termelői telephelyi búzaárakat tesz lehetővé. Ez akár 30-40 százalékos árcsökkenést is jelenthet a 60 ezer forint feletti tavalyi árakhoz képest.
Sok gabona a régióban is
A hazai gabonatermelőknek nem kedvez a régiós helyzet sem, mert az ukrán, az orosz és a kazah búzaexportőrök komoly konkurensek lesznek a dél-európai piacon. Előreláthatóan Románia sem vesz jelentős mennyiségű gabonát az ottani jó termés miatt, a nyugat-és észak-európai - elsősorban a német és a lengyel - vevők pedig várhatóan csak addig vásárolnak, amíg saját termésük be nem érik.
Természetesen a hazai árutöbbletet el lehet helyezni a külpiacokon, a kérdés csak az, mennyit kell ehhez engedni az árakból. A keresletet mindenesetre az aratás időszakában gyengíti, hogy a hazai kereskedők a 2011-ben elfogadott vis maior törvény óta visszafogták határidős ügyleteiket. A szabályozás ugyanis a termelők számára lehetővé teszi, hogy a leszerződött árumennyiséget elháríthatatlan külső okra hivatkozva utólag ne szállítsák le és emiatt például fedezeti vásárlásokra sem kényszeríthetők. Ezért szakértői becslések szerint a kereskedők eddig csak mintegy 100 ezer tonna búzára kötöttek határidős ügyleteket, holott korábban e mennyiség a betakarítási szezonban elérte az 1,0-1,5 millió tonnát is.
Csak egy-másfél havi készleteket vesznek
Szintén óvatosak a takarmánykeverők és a malmok is, részben pénzügyi helyzetük, részben az árbizonytalanság miatt. Több vállalat azért sem akar nagyobb búzatételeket venni, mert nem zárja ki a további árcsökkenés lehetőségét. Ezért a takarmányipari és a malomipari cégek nagy része egy-egy alkalommal 1-1,5 havi alapanyagigényének megfelelő készletet vásárol csak a búzapiacon.