Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hurrá hangulat uralkodik a dinnyeágazatban, hogy sikeres a nemzeti dinnyeprogram és nő a hazai területet, de az elmúlt évinél akár 40-50 százalékkal nagyobb termés elhelyezése gondokat okozhat az idén. A gazdák a tavalyi jó év után most is profitra számítanak, az árakat azonban a nagyobb kínálat várhatóan csökkenti, így a fogyasztóknak is kevesebbet kell költeniük. Hogy mennyivel, az csak menetközben derül ki, mert a piaci szereplők a tavalyi "kartellbotrányból" okulva nem dobálóznak az árakkal. A versenyhivatalt mindenesetre azóta a törvényi szabályozás "félretette az útból".
Kínosan vigyáztak a dinnyepiaci szereplők az elmúlt hetekben arra, hogy az idei szezon kapcsán ne dobálózzanak az árakkal, nehogy ismét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) látókörébe kerüljenek, még ha a GVH mozgástere mára jelentősen szűkült is. Mint ismert, a hivatal tavaly számos üzletlánc és szakmai szervezet ellen versenyfelügyeleti eljárást indított, mert a megalapozottnak ítélt kartellgyanú szerint megegyeztek a hazai görögdinnyeárakban, illetve abban, hogy a szüret idején a külföldi dinnyéket nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmazzák.
A tárgyalásokat ráadásul a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) koordinálásával bonyolították le, és a tárca az értékesítéseket támogatott promóciós kampánnyal is ösztönözte. Ennek eredményeként az üzletláncok tavaly vállalták, hogy 99 forintos "minimálárnál" nem adják olcsóbban a dinnye kilóját, holott azt megelőzően ennél jóval alacsonyabb árú országos akciókat harangoztak be.
Valamit félreértett a GVH
Tavaly és az idén sem volt szó áregyeztetésről és "minimálárról" - hangoztatta ugyanakkor a mostani dinnyeszezon előtt az agrarszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Szerinte a GVH félreértette az elmúlt évi helyzetet, amikor a konkurens üzletláncok "egymásra figyelve" alakították ki 80-100 forintos kilónkénti dinnyeáraikat.
A tavaly indított eljárást mindenesetre a GVH csak azután szüntette meg, hogy a parlament elfogadta az úgynevezett szakmaközi törvényt, amelynek értelmében a mezőgazdasági termékeket érintő kartelleljárásokban a GVH köteles kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását a hazai versenyjog alkalmazhatóságáról, és eljárását csak a VM álláspontja alapján folytathatja. A tárca természetesen dinnyeügyben nem látott jogszabálysértést, így a vizsgálatot a versenyhivatal ez év elején lezárta.
El sem mentek az idei egyeztetésekre
A GVH ugyanakkor azóta több fórumon is egyértelműsítette, hogy a jogszabály-változtatás óta a mezőgazdasági kartellezők ellen semmilyen termékkörben nem tud hatékonyan fellépni. Dinnyeügyben elfoglalt álláspontját pedig jól tükrözi, hogy képviselői el sem mentek az idei dinnyepiaci promóciós kampányról szóló, szintén VM-koordinálású szakmai egyeztetésekre.
A GVH-nak azzal van baja, hogy a módosított jogszabály nemcsak a termelőket, hanem például a nagy kereskedelmi láncokat is védi. A hivatal a gazdák védelmével egyetért, a rajtuk kívüli piaci szereplőkével viszont egyáltalán nem.
A silány déli dinnye "agyonvágta" a magyart
A Fruitveb mindenesetre a korábbiaknál sokkal jobb dinnyeértékesítési lehetőségeket a nemzeti dinnyeprogramnak tulajdonítja, amely 2010-es mélypont után indult, amikor a hazai termőterület mindössze 4,0-4,5 ezer hektárra csökkent a valamikori 10-12 ezer hektárról. Ennek oka egyértelműen az volt, hogy a mediterrán (görög, spanyol, olasz) importdinnye utószezonja és a magyar betakarítási időszak eleje rendre "egybecsúszott", és az akkor már silány minőségű, jóval olcsóbb déli áru a magyar piacot "agyonvágta", mégpedig a legértékesebb termés értékesítési időszakában. Az árletörő import miatt a gazdálkodók a kereskedőkkel irreálisan alacsony, 12-15 forintos kilónkénti árakról "vitatkoztak", így a termelés jövedelmezősége nem csak csökkent, hanem teljesen el is tűnt.
Az utóbbi időszakban viszont az üzletláncok partnerek voltak abban, hogy ne importáljanak dinnyét attól fogva, amikor a magyar árú megjelenik a piacon - hangsúlyozta Mártonffy Béla. Ezen kívül a feketézők kiszűrése érdekében azt is szabályozták, ki kereskedhet a dinnyével. Így tavaly az árakat úgy sikerült stabilizálni, hogy a termelők szempontjából is elfogadható ár-érték arányt fejezzenek ki és azokat a fogyasztók is meg tudják fizetni. A 70-100 forintos kilónkénti dinnyeár nem számíthat magasnak, ha például egy gombóc fagylalt 150-200 forintba kerül - utalt a tavalyi induló dinnyeárakra a Fruitveb elnöke.
Tízszázalékos lehetett a tavalyi nyereség
Az importot visszaszorító, promóciós kampánnyal támogatott programnak tulajdonítható, hogy az elmúlt évben a megtermett dinnye 60 százaléka már a hazai piacon talált vevőre és az export csak 40 százalékot ért el, holott eddig éppen fordított volt az arány. Nem tudni azonban, hogy eközben mekkora hasznot vágtak zsebre a termelők. Egyes adatok szerint a termelői átlagár a tavalyi szezonban kilónként 40-50 forint között mozoghatott és ez gazdálkodói szinten 10 százalékos nyereséget hozhatott.
Becslések szerint hasonló lehet a helyzet az idén is, mivel most egy hektár dinnye önköltsége 1,5-1,7 millió forintra tehető, a termésátlagok pedig 30-40 tonna között alakulhatnak. Így 40 forint feletti kilónkénti átlagár kellene a termelési költségek kompenzálásához, az ennél magasabb árszint pedig az idén is hasznot hozhatna.
A múlt évihez hasonló árak a szezon kezdetén?
A hazai dinnye kilónkénti kiskereskedelmi ára jelenleg 150-160 forintra tehető, míg az áruházakban 100-110 forint körüli kilónkénti árak várhatók - törte meg az "árcsendet" szerdán az MTI-nek nyilatkozva Simonka György, a magyar zöldség-gyümölcstermékek népszerűsítésével megbízott miniszteri biztos. Ennek megfelelően a felvásárlók ma kilónként 50-60 forintot fizetnek a termelőknek. A szezonkezdeti árak így nem alacsonyabbak az elmúlt évinél, de az továbbra is kérdés, miként alakulnak majd a következő hetekben.
Szakértők egyértelmű sikernek tartják, hogy a dinnyeterület az idén 10-15 százalékkal, különböző adatok szerint 5500-5700 hektárra bővült az elmúlt évhez képest, de a területnövekedés és a kedvezőbb időjárás egyúttal azt is eredményezte, hogy több termést kellene elhelyezni a piacon. A várható dinnyemennyiség 220-250 ezer tonna lesz, és ez akár 40-50 százalékkal is felülmúlhatja a 170-185 ezer tonnás tavalyit.
Mártonffy Béla elképzelhetőnek tartotta, hogy a nagyobb kínálat nyomán a hazai fogyasztói átlagár az elmúlt évinél kisebb lesz, de szerinte olyan helyzet nem alakulhat ki, hogy a termelőknél ne képződjön profit. A betakarítás most a hűvösebb tavasz miatt legalább két héttel később indul, de ez előnyös is lehet, mert a szezon kitolódhat. Így - a mediterrán termés kifutásával - augusztustól akár szeptember közepéig lehet egyeduralkodó a jó minőségű magyar dinnye a piacon, és ez jó exportlehetőségeket is megalapozhat, ha a dinnyeszüret szempontjából az időjárás is végig kedvező lesz.
