Kartell nélkül olcsóbb lesz idén a dinnye?

Hurrá hangulat uralkodik a dinnyeágazatban, hogy sikeres a nemzeti dinnyeprogram és nő a hazai területet, de az elmúlt évinél akár 40-50 százalékkal nagyobb termés elhelyezése gondokat okozhat az idén. A gazdák a tavalyi jó év után most is profitra számítanak, az árakat azonban a nagyobb kínálat várhatóan csökkenti, így a fogyasztóknak is kevesebbet kell költeniük. Hogy mennyivel, az csak menetközben derül ki, mert a piaci szereplők a tavalyi "kartellbotrányból" okulva nem dobálóznak az árakkal. A versenyhivatalt mindenesetre azóta a törvényi szabályozás "félretette az útból".

Kínosan vigyáztak a dinnyepiaci szereplők az elmúlt hetekben arra, hogy az idei szezon kapcsán ne dobálózzanak az árakkal, nehogy ismét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) látókörébe kerüljenek, még ha a GVH mozgástere mára jelentősen szűkült is. Mint ismert, a hivatal tavaly számos üzletlánc és szakmai szervezet ellen versenyfelügyeleti eljárást indított, mert a megalapozottnak ítélt kartellgyanú szerint megegyeztek a hazai görögdinnyeárakban, illetve abban, hogy a szüret idején a külföldi dinnyéket nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmazzák.

A tárgyalásokat ráadásul a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) koordinálásával bonyolították le, és a tárca az értékesítéseket támogatott promóciós kampánnyal is ösztönözte. Ennek eredményeként az üzletláncok tavaly vállalták, hogy 99 forintos "minimálárnál" nem adják olcsóbban a dinnye kilóját, holott azt megelőzően ennél jóval alacsonyabb árú országos akciókat harangoztak be.

Valamit félreértett a GVH

Tavaly és az idén sem volt szó áregyeztetésről és "minimálárról" - hangoztatta ugyanakkor a mostani dinnyeszezon előtt az agrarszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Szerinte a GVH félreértette az elmúlt évi helyzetet, amikor a konkurens üzletláncok "egymásra figyelve" alakították ki 80-100 forintos kilónkénti dinnyeáraikat.

A tavaly indított eljárást mindenesetre a GVH csak azután szüntette meg, hogy a parlament elfogadta az úgynevezett szakmaközi törvényt, amelynek értelmében a mezőgazdasági termékeket érintő kartelleljárásokban a GVH köteles kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását a hazai versenyjog alkalmazhatóságáról, és eljárását csak a VM álláspontja alapján folytathatja. A tárca természetesen dinnyeügyben nem látott jogszabálysértést, így a vizsgálatot a versenyhivatal ez év elején lezárta.

El sem mentek az idei egyeztetésekre

A GVH ugyanakkor azóta több fórumon is egyértelműsítette, hogy a jogszabály-változtatás óta a mezőgazdasági kartellezők ellen semmilyen termékkörben nem tud hatékonyan fellépni. Dinnyeügyben elfoglalt álláspontját pedig jól tükrözi, hogy képviselői el sem mentek az idei dinnyepiaci promóciós kampányról szóló, szintén VM-koordinálású szakmai egyeztetésekre.

A GVH-nak azzal van baja, hogy a módosított jogszabály nemcsak a termelőket, hanem például a nagy kereskedelmi láncokat is védi. A hivatal a gazdák védelmével egyetért, a rajtuk kívüli piaci szereplőkével viszont egyáltalán nem.

A silány déli dinnye "agyonvágta" a magyart

A Fruitveb mindenesetre a korábbiaknál sokkal jobb dinnyeértékesítési lehetőségeket a nemzeti dinnyeprogramnak tulajdonítja, amely 2010-es mélypont után indult, amikor a hazai termőterület mindössze 4,0-4,5 ezer hektárra csökkent a valamikori 10-12 ezer hektárról. Ennek oka egyértelműen az volt, hogy a mediterrán (görög, spanyol, olasz) importdinnye utószezonja és a magyar betakarítási időszak eleje rendre "egybecsúszott", és az akkor már silány minőségű, jóval olcsóbb déli áru a magyar piacot "agyonvágta", mégpedig a legértékesebb termés értékesítési időszakában. Az árletörő import miatt a gazdálkodók a kereskedőkkel irreálisan alacsony, 12-15 forintos kilónkénti árakról "vitatkoztak", így a termelés jövedelmezősége nem csak csökkent, hanem teljesen el is tűnt.

Az utóbbi időszakban viszont az üzletláncok partnerek voltak abban, hogy ne importáljanak dinnyét attól fogva, amikor a magyar árú megjelenik a piacon - hangsúlyozta Mártonffy Béla. Ezen kívül a feketézők kiszűrése érdekében azt is szabályozták, ki kereskedhet a dinnyével. Így tavaly az árakat úgy sikerült stabilizálni, hogy a termelők szempontjából is elfogadható ár-érték arányt fejezzenek ki és azokat a fogyasztók is meg tudják fizetni. A 70-100 forintos kilónkénti dinnyeár nem számíthat magasnak, ha például egy gombóc fagylalt 150-200 forintba kerül - utalt a tavalyi induló dinnyeárakra a Fruitveb elnöke.

Tízszázalékos lehetett a tavalyi nyereség

Az importot visszaszorító, promóciós kampánnyal támogatott programnak tulajdonítható, hogy az elmúlt évben a megtermett dinnye 60 százaléka már a hazai piacon talált vevőre és az export csak 40 százalékot ért el, holott eddig éppen fordított volt az arány. Nem tudni azonban, hogy eközben mekkora hasznot vágtak zsebre a termelők. Egyes adatok szerint a termelői átlagár a tavalyi szezonban kilónként 40-50 forint között mozoghatott és ez gazdálkodói szinten 10 százalékos nyereséget hozhatott.

Becslések szerint hasonló lehet a helyzet az idén is, mivel most egy hektár dinnye önköltsége 1,5-1,7 millió forintra tehető, a termésátlagok pedig 30-40 tonna között alakulhatnak. Így 40 forint feletti kilónkénti átlagár kellene a termelési költségek kompenzálásához, az ennél magasabb árszint pedig az idén is hasznot hozhatna.

A múlt évihez hasonló árak a szezon kezdetén?

A hazai dinnye kilónkénti kiskereskedelmi ára jelenleg 150-160 forintra tehető, míg az áruházakban 100-110 forint körüli kilónkénti árak várhatók - törte meg az "árcsendet" szerdán az MTI-nek nyilatkozva Simonka György, a magyar zöldség-gyümölcstermékek népszerűsítésével megbízott miniszteri biztos. Ennek megfelelően a felvásárlók ma kilónként 50-60 forintot fizetnek a termelőknek. A szezonkezdeti árak így nem alacsonyabbak az elmúlt évinél, de az továbbra is kérdés, miként alakulnak majd a következő hetekben.

Szakértők egyértelmű sikernek tartják, hogy a dinnyeterület az idén 10-15 százalékkal, különböző adatok szerint 5500-5700 hektárra bővült az elmúlt évhez képest, de a területnövekedés és a kedvezőbb időjárás egyúttal azt is eredményezte, hogy több termést kellene elhelyezni a piacon. A várható dinnyemennyiség 220-250 ezer tonna lesz, és ez akár 40-50 százalékkal is felülmúlhatja a 170-185 ezer tonnás tavalyit.

Mártonffy Béla elképzelhetőnek tartotta, hogy a nagyobb kínálat nyomán a hazai fogyasztói átlagár az elmúlt évinél kisebb lesz, de szerinte olyan helyzet nem alakulhat ki, hogy a termelőknél ne képződjön profit. A betakarítás most a hűvösebb tavasz miatt legalább két héttel később indul, de ez előnyös is lehet, mert a szezon kitolódhat. Így - a mediterrán termés kifutásával - augusztustól akár szeptember közepéig lehet egyeduralkodó a jó minőségű magyar dinnye a piacon, és ez jó exportlehetőségeket is megalapozhat, ha a dinnyeszüret szempontjából az időjárás is végig kedvező lesz.