A klímaváltozás a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is alapvetően befolyásolja, hatására földbolygónkon új mezőgazdasági igények, módosuló inputanyag- és szolgáltatásszükségletek jelentkeztek, amelyek mind a vetőmagtermesztő, mind a műtrágya- és növényvédőszer-gyártó vállalatok számára állandó kihívást jelentenek. A Portfolio.hu Agrárszektor 2014-2020 Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében az inputgyártói oldal képviselői a globális éghajlatváltozás által kikényszerített innovációk lehetőségeit latolgatták. A beszélgetés résztvevői többek között a neonikotinoid szerek betiltásáról és az éleződő műtrágyapiaci helyzetről is beszélgettek.

Pecze Rozália, Syngenta Kft. fejlesztési igazgatója a hosszú távú éghajlatváltozás kérdéskörével kapcsolatban kifejtette, hogy vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint Magyarországon 2070 és 2100 között az augusztusi hőmérséklet 8 fokkal megemelkedik. Ez nyilvánvalóan rendkívüli kihívások elé állítja a mezőgazdaságot is. "Bár Magyarország szerencsés helyzetben van, mert nincs vízhiány, a vízkészletek eloszlása nem kiegyenlített, így a problémák nálunk is jelentkeznek, elsősorban az öntözőrendszerek hiánya miatt. Ennek ellenére a Kárpát-medence - és benne Magyarország - hosszú távon is a legtermékenyebb régiók közé fog tartozni. A kutatások szerint azonban tőlünk délre már nem folytatható majd mezőgazdasági tevékenység, és érdekes módon tőlünk északra sem" - fejtette ki a szakember. "A déli kártevők pedig észak felé is feljönnek, és minden bizonnyal a vírusokkal is sokkal több gondunk lesz. A fejlesztési irányokban ezekre a kihívásokra kell megfelelő válaszokat adni" - teszi hozzá.

"A termelők még mindig pazarló módon gazdálkodnak. Mielőtt új hibrideket fejlesztenénk, meg kell nézni, hogy az adott technológiai lehetőségeket jól használják-e ki a termelők - beszélt tapasztalataikról Nagy Lajos, az IKR Agrár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, hogy munkájuk során számtalanszor futnak bele abba a szituációba, hogy pl. a műtrágyahasználat esetében a termelők sokkal inkább a fajlagos költségek, mint a valós tápanyag visszapótlási szükségletek alapján döntenek.

A beszélgetésben az éleződő hazai műtrágyapiaci versenyről, illetve az átalakuló integrátori piacról is beszélgettek a résztvevők. Suba Péter, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója megerősítő választ adott arra a felvetésre, miszerint a vállalatcsoport önálló agrárintegrátor-cég létrehozására törekszik. A Nitrogénművek a már meglévő végfelhasználói bázisán a műtrágya mellett a többi inputanyaggal is szeretne foglalkozni. Jelenleg éppen toborzás alatt áll az a csapat, amely az új üzletágakat irányítja majd.

Szigorodó uniós jogszabályok a növényvédőszer-piacon

Mint ismeretes, egy új uniós szabályozás megtiltaná a neonikotinoid szerek használatát az Európai Unióban. "Ezeknek a növényvédő szereknek a betiltása nagyon nagy változást jelent, hiszen ezek voltak azok a hatóanyagok, amelyeket már 20 éve alkalmazunk a korábbi korszerűtlen hatóanyagok kiváltására. Lesznek pótló javaslatok, de a korábbi hatékonyságot nem fogjuk tudni elérni. Minden gyártó próbál ezen a területen fejleszteni, de ennyire sokoldalú hatóanyagot még nem találtunk - fejtette ki Pecze Rozália.

"Szerencsére a Mosanto csak közvetetten érintett a kérdésben, azonban a vetőmag-nemesítést sem könnyíti meg, ha egy sor növényvédő-szer hatóanyagot betiltanak" - mondja Tóth Tamás, a Monsanto kiemelt partnerkapcsolati vezetője. "Az új KAP zöldítési elvárásai miatt az inputgyártókra is nagy felelősség hárul, alapvetően a technológiára kell koncentrálnunk. Mi sajnos nem látunk nagy esély arra, hogy visszaengedik ezeket a betiltott szereket" - tette hozzá.

Kőrös Gyula, a BASF marketing vezetője úgy látja, hogy az új szabályozást politikai okból támogatták, nem véletlen, hogy mind a három nagy gyártó bírósághoz fordult az ügyben. "Adott esetben előfordulhat, hogy más hatóanyagot is betiltanak, és a termelőknek nem lesznek eszközeik" - fejtette ki aggályait a szakember. "A döntéshozóknak figyelembe kellene vennie a gazdasági racionalitást is. Lehetünk politikailag zöldek, de akkor előfordulhat, hogy az unión kívülről, importból kell biztosítanunk az élelmiszereket"- mondta.

Gabonapiaci tendenciák

A konferencia gabonapiacról szóló panelbeszélgetésében a kerekasztal-beszélgetők a hazai és a nemzetközi gabonapiaci tendenciákat, ártrendeket, a hazai piac aktualitásait és az exportpiaci lehetőségeket vitatták meg. "A gabonapiaci árak az elmúlt 5-10 évben egy sokkal magasabb sávba mozogtak át, és az árkilengések is erőteljesebbek, mint korábban. A különféle piacok összekapcsolódtak, a mezőgazdasági és egyéb más termékek, pl. az olajvállalatok termékeinek kereskedelme összefonódott. A gabonapiacok sokkal inkább ki vannak téve a globális spekulációnak" hívja fel a figyelmet Kócza Zsolt, a Cargill elnök-vezérigazgatója. A szakember úgy véli, hogy ez a jelenség és a magasabb árszint már meg fog maradni.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára ugyancsak egyetért azzal, hogy jelenleg már egy más árkategóriában vagyunk, mint néhány éve. "A fentiek ellenére mindig érdemes a fundamentumokból kiindulni. Ez az év viszont érdekes példaként szolgál: globális szinten mind búzából, mind kukoricából rekordtermésről beszélhetünk, ám az árak nem zuhantak akkora mértékben, mint amely ezeket figyelembe véve indokolt lett volna, tehát nem zárható ki a spekulációs elem- mondta. Bár - tette hozzá - inkább a tavalyi szezonban beszélhettünk szélsőséges árakról. Az ártendenciákat egyelőre nem lehet meghatározni, egy-egy USDA jelentés is meg tudja mozgatni a piacokat.

"Ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 10 évben hogyan alakult a világ gabona-felhasználása, az nem magyarázza az elmúlt években tapasztalható áremelkedést. Úgy vélték a befektetők, hogy biztosabb helyen van a pénzük, ha gabonában, vagy általánosságban alapanyagban van más eszközök helyett, és ez sok helyen feszültségeket okoz" - világított rá Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A gabonaárakat a politika is egyértelműen befolyásolja (pl. Oroszország vagy az USA politikai megfontolásai), és főleg azoké az országoké, akik biztonsági okokból nagy készleteket halmoznak fel.

A beszélgetők az idei kukoricatermést egyöntetűen 6,7-7 millió tonna környékére becsülik, ám az utólagos korrekció esélyét nem zárták ki. Az aflatoxin már egy ideje forró téma a gabonapiacon is, az új termésre vonatkozó aflatoxin-szintekről Kiss Ágota az SGS szakértője beszélt. Az SGS statisztikailag megalapozott mintaszámmal dolgozik, tapasztalataik szerint a friss betakarítás során nem jelentkeztek aflatoxin- problémák a kukoricánál. Három hete azonban már folyamatosan mérnek magasabb aflatoxin szinteket is. Ennek oka egyelőre nem ismert, csak a mérési eredmények állnak rendelkezésre.

Az idei gabonaszezonban nem születtek betakarítás előtti szerződések az un. vis maior törvény miatt, amely jelentős károkat okozott a piacon, most azonban a parlament előtt van egy törvénymódosítási javaslat, amely az említett szabályozást finomítaná. Tóth István (MOSZ) úgy véli, hogy a szabályozás hatásvizsgálatok és szakmai konzultáció nélkül került elfogadásra, ennek a negatív következményei pedig már látszanak is. "Jó lenne, ha a módosító javaslatok elfogadása előtt azokat még kiadnák egyeztetésre a szakmai szervezetnek számára"- hívja fel a figyelmet.

"Az új szabályozás miatt mind a termelők, mind az egész ellátási lánc, és így az egész ország vesztesége nagy volt. A termelők számra ez sok esetben piacveszést is jelentett - véli Kócza Zsolt. "Szerencsére a mostani törvénymódosítási javaslatok benyújtása előtt legalább már némi szakmai egyeztetés is lezajlott. A módosított szabályozás biztosan jobb lesz, mint a tavalyi, valami előremozdulást már tapasztalunk"- tette hozzá. Pótsa Zsófia megerősítette, hogy az ügyben tapasztalható pozitív irányú elmozdulás. Vannak már olyan paragrafusok, amelyek a termelők kötelezettségeit is leírják, de ezek sem oldják meg 100 százalékosan a problémát. "Azt soha nem emelik ki, hogy a határidős ügylet a termelőnek is egy lehetőség. Pillanatnyilag ezt a lehetőséget mind a termelőtől, mind a felhasználóktól elvették. Alapvetően káros volt, hogy ebbe az ügybe törvényileg beavatkoztak, akkor működne jól a folyamat, ha mindenki felelősen kötne üzletet - világít rá a szakember.

SGS tapasztalatai is megerősítik, hogy az új szabályozás jelentős, az egész láncon végigvonuló a kockázatokat okozott. "Minket, mint független minőségellenőrző szervet is bevontak a termésbetakarítások mennyiségének ellenőrzésére, ennek tükrében látszik, hogy igen nagy problémák és egyet nem értések voltak az üzletkötések során - mondja el az SGS tapasztalatait Kiss Ágota.