Az idei év elején, vagyis 2014. január elsejével megkezdte működését a Nemzeti Agárkutatási és Innovációs Központ, azaz a NAIK. Az új intézmény egyfajta integrátori szerepkört tölt be a hazai kutatóintézetek között. Dr. Jenes Barnabással, a NAIK főigazgatójával beszélgettünk az új intézmény felállásáról, a várható változásokról, az alkalmazottakat érintő kérdésekről, a források elosztásáról és nem utolsó sorban a tervekről.

Agrárszektor.hu: A NAIK egy teljesen önálló, nagy létszámú kutatóintézet lesz, vagy inkább egyfajta integrátor szervezet, ahol új kutató és egyéb pozíciók csak limitáltan lesznek, és leginkább csak a meglévő kutatóintézeteket fogja össze, meghagyva azok függetlenségét?

Jenes Barnabás: Lényegében is-is. A NAIK költségvetési intézményben az integrált kutatóintézetek elkülönült szervezeti egység formájában, szakmailag autonómok maradnak. A gazdálkodásuk is önálló lesz, de természetesen a megszabott keretek közt gazdálkodhatnak.

A.: Mindegyik intézet a jelenleg regnáló, saját vezetőjével működik majd tovább?

J.B.: A legtöbb esetben igen. Most folyik a régi-új vezetők megbízása, kinevezése.

A.: Lesznek akár szervezeti, akár személyi változások?

J.B.: Nincsenek meglepetések. A szervezeti forma változott, illetve a különböző önállósági szintek. Az új struktúra az intézetek szintjén a szakmai feladatokat helyezi előtérbe, ami erősen különbözik a korábbi intézményt fenntartó jellegű tevékenységtől. Amíg a korábbi évtizedekben a tárcához tartozó kutatóintézeteknek az éves fenntartásukhoz szükséges költségvetésük volt, éves támogatást kaptak a minisztériumtól, addig a most létrejött új intézménystruktúrában a projektalapú finanszírozás lépett életbe. Itt egy-egy intézménynek az éves támogatási összege nem attól függ majd, hogy hogyan hívják ezt az intézetet, vagy milyen szakterületen működik, hanem attól, hogy hány engedélyezett projektet végez, vagyis mennyit kutat. A projektek lehetnek olyanok is, amelyekben több társintézet vesz részt a NAIK-on belül, de természetesen külsős intézetekkel és szervezetekkel is lehet együtt kutatni. Amennyiben NAIK-os intézetek együtt végeznek kutatást, a projektre fordított összegek elkülönülnek azokra az intézetekre, ahol folyik a kutatás.

A.: Pontosan mely intézetek kerülnek a NAIK hatáskörébe? Úgy tudjuk lesz olyan, aki kimarad, pl. az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

J.B.: Az Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, Halászati Kutatóintézet, valamint egy öntözési és vízgazdálkodási önálló kutatási osztályt hozunk létre, ez azt jelenti, hogy a korábban a HAKI-ba beolvadt Öntözési Kutatóintézetet élesztjük újra az új igényeknek megfelelően. Aztán az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Agrárkörnyezet-tudományi Kutatóintézet, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Zöldségtermesztési önálló kutatási osztály, Erdészeti Tudományos Intézet és Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, valamint létrehozunk egy Növénytermesztési önálló kutatási osztályt. Az AKI valóban nem tartozik ebbe a körbe.

A.: Tehát ön, mint a NAIK vezetője az összes kutatóintézet vezetője is egyben.

J.B.: Igen. Én állok szoros kapcsolatban az igazgatókkal és a Vidékfejlesztési Minisztériummal.

A.: A kutatóintézetek eddig közvetlen kapták a működésükhöz szükséges forrásokat a VM-től. Ez mostantól megváltozik és minden kifizetés a NAIK-on keresztül zajlik majd?

J.B.: Így van. Projekteket kell javasolni és elkezdeni a kutatóintézeteknek. Van is ezekből 154 kutatási téma.

A.: A NAIK-ban döntik el majd, hogy ki mennyit kap?

J.B.: Inkább az dől el, hogy mely projektek kapnak támogatást és nem az, hogy mennyit, hiszen egy adott projekt költségeit nem lenne célszerű felülírni. Ez itt dől el, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatási osztályán. Lényeges megjegyezni, hogy nem személyek, hanem a projekt kapja a támogatást.

A.: Várható racionalizálás az adminisztrációban, szervezetben?

J.B.: Attól függ, mit értünk racionalizálás alatt.

A.: Mondjuk elbocsátást.

J.B.: Nem terveztünk elbocsátást. Amit viszont tervezünk, az a kutatói gárda fejlesztése. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt jó pár évben a mezőgazdasági kutatás nem minden intézetben haladt felfelé. Egyes kutatóhelyek leépültek, ezért is volt szükség arra, hogy öt, korábban gazdasági társaság formájában működő egykori kutatóintézetet újra költségvetési intézetként a NAIK keretei között működtessünk.

A.: Tehát várhatóan az egyéb (nem kutatást végző) alkalmazottak aránya fog csökkenni a teljes létszámon belül.

J.B.: Igen, de nem ez a lényeg, hanem hogy újra fiatal kutatókat vonjunk be a rendszerbe. A kutatói életpálya elvesztette a vonzerejét, legalábbis kevésbé vonzó, mint volt mondjuk 25 évvel ezelőtt. Ezért kifejezett elvárás a minisztérium részéről, hogy növeljük a fiatal kutatók létszámát, azzal együtt, hogy megtartsuk azokat a kutatókat, akik jelenleg is szorgalmasan a rendszerben dolgoznak.

A.: Ösztöndíj jellegű programokat indítanak?

J.B.: Így van. 2013-ban ez már megkezdődött, több kutatóintézetbe kerültek is be fiatalok.

A.: Mi a kormány célja a NAIK-kal?

J.B.: Megszüntetni a finanszírozási párhuzamosságokat a mezőgazdasági kutatásokon belül - ez nem lesz nehéz. Létrehozni a kutatók kritikus tömegét, hiszen egy intézményen belül 320 kutató már igen jelentős létszám ahhoz, hogy egymást inspirálják. Megindítani a Magyarországon található kutatóintézetek közötti együttműködést. Először próbáljuk meg a saját házunk táján megtalálni a partnert, és csak akkor forduljunk külső együttműködőhöz, ha az intézményen belül nem találunk olyan kollégát, aki megfelelő partnerünk lenne az adott projektben. El kell döntenünk, hogy mik azok az érdekek, kutatási irányok, amelyek a magyar mezőgazdaságot szolgálják. Ez azért nagyon fontos, mert a korábbi években, amikor finanszírozási nehézségekkel küzdött a mezőgazdasági kutatás, a kutatóintézetek megpróbáltak fennmaradni, ami azzal járt, hogy a kutatási projektek iránya nagyon sokrétűvé vált, és a kutatás elaprózódott. Ezt szeretnénk megszüntetni, és inkább nagyobb, átfogó projekteket indítani.

A.: A NAIK alapszabályában van kitétel arra vonatkozóan, hogy a kutatóintézetek elvállalhatnak-e piaci megrendeléseket?

J.B.: Nincs kizárva, hogy ilyen jellegű tevékenységet folytassanak, de a kutatóintézetek alaptevékenységének a kutatásnak kell lennie. A szabad kapacitásokat természetesen ki lehet használni és ki is használjuk.

A.: Milyen határidőt adtak maguknak a rendszer teljes felállására? Szükséges ehhez az idei év?

J.B.: Nem hiszem, hogy kell egy év, mert az intézetek javarésze eddig is működött, és azt szeretnénk - és úgy látom, hogy meg is tudjuk valósítani -, hogy a kutatók ne sokat érzékeljenek ebből a változásból. Első körben mindenki marad ott, ahol eddig is dolgozott, ugyanaz lesz a főnöke, esetleg más titulust kap.

A.: Tehát nem nagyon akarnak beavatkozni a jelenlegi struktúrába?

J.B.: Apró változtatások vannak, de kifejezetten szakmai feladatok szerinti elkülönülések történnek. A projektszintű támogatásra történő átállás már megkezdődött tavaly, tehát a kutatók számára nem új ez a dolog. Tavaly megtörtént az idei projektek engedélyeztetése, hiszen a meglévő pályázati kutatásokat nem lett volna célszerű abbahagyni. Új projektek is bekerültek a rendszerbe, ahogyan az minden évben történik minden kutatóintézetben.

A.: Nemzetközi összehasonlításban hol tartanak a magyar mezőgazdasági kutatóintézetek?

J.B.: Jól szerepelnek, de nagy a diverzitás a szakterületek szerint.

A.: Mondjuk a tengerbiológusaink még nem tartoznak a legnagyobb szaktekintélyek közé?

J.B.: A tengerbiológusokra nem látok rá, de vannak olyan intézetek és kutatások, ahol nemzetközileg nagyon elismert szintet teljesítenek mezőgazdasági alkalmazott és alapkutatásokban.