Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nincsenek hatással a csigákra a neonikotinoidok, ezért felborulhat a természetes egyensúly és e puhatestűek elszaporodhatnak - állapították meg egy most közölt tanulmányban USA-beli szakértők. Szójabab állományokban mutatták ki, hogy e csávázószerek hasznos szervezeteket is elpusztítanak, de például a parazitáknak számító csigákra nem hatnak.
A laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatok annak felderítésére irányultak, milyen kapcsolat van a neonikotinoidok, a csigák és a hasznos bogarak között. A laboratóriumban a csigáknak csávázószerrel kezelt és kezeletlen szójababot is adtak, majd a kísérleti egyedeket olyan bogarakkal etették fel, amelyek e puhatestűek természetes ellenségei. Miközben a csigákra a csávázószer hatástalan volt, a kezelt szójababot fogyasztó puhatestűektől a bogarak 60 százaléka elpusztult, vagy mérgezés tüneteit mutatta.
A helyszíni vizsgálatoknál a területeket neonikotinoiddal kezelt, illetve kezeletlen növényekkel ültették be. A vetés után harmincöt nappal a csávázószeres területeken a hasznos bogarak aránya 31 százalékkal csökkent a kezeletlenekhez viszonyítva. Emellett tizenkilenc százalékkal kevesebb szójanövény fejlődött ki, a hozam pedig öt százalékkal visszaesett - közölték az amerikai tanulmányban.
A szakértők összességében megállapították, hogy a neonikotinoid tartalmú csávázószerek mérgező hatásúak az olyan hasznos élő szervezetekre (bogarakra), amelyek természetes ragadozói egyes élősködőknek, így például a csigáknak. Emiatt az ilyen csávázószerek használata végső soron csökkentheti a mezőgazdasági növények hozamát, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes növényi paraziták elszaporodjanak. A kutatók ezért úgy vélik, hogy a neonikotinoidokat inkább célzottan, mintsem általánosan kellene használni a jövőben.
Az utóbbi években Európában is több bírálat érte a neonikotinoid tartalmú csávázószereket. A méhpusztulásban játszott állítólagos szerepük miatt az Európai Bizottság 2013. december elsejétől két évre részlegesen fel is függesztette a használatukat. A döntés azonban nem szüntette meg a szakmai vitákat, és a neonikotinoidok szerepéről azóta is számos pró és kontra érv fogalmazódik meg.
