Mihail Gorbacsov neve először 1988-ban jelent meg a Nobel-békedíjra ajánlottak 80 fős listáján olyan személyiségek mellett, mint Ronald Reagan amerikai elnök, II. János Pál pápa, illetve Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök - írja az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyagára hivatkozva az inforadio.hu. (A díjat abban az évben az ENSZ békefenntartó erőinek ítélték oda.). 1989-ben osztrák politikusok javasolták ismét a széles körű társadalmi reformok elindítása, az amerikai-szovjet rakétamegállapodás megkötésében vállalt szerepe miatt.

Bár Reagannel mindketten esélyesnek számítottak, a díjat Tibet száműzetésben élő vallási és szellemi vezetője, a Dalai Láma kapta. Még 1989 végén az olasz közélet számos neves képviselője - többek között Alberto Moravia író, továbbá két orvosi Nobel-díjas: Rita Levi Montalcini és Renato Dulbecco - ismét a szovjet politikust javasolta a következő évi Nobel-díjra, dicsérve a gorbacsovi reformpolitikát.

A 71. alkalommal odaítélt díjat végül 1990-ben kapta meg Mihail Gorbacsov, aki a kitüntetést nem személyes ügyként, hanem az átalakítás ügyeként értékelte. Szovjet állampolgár korábban egy ízben, 1975-ben kapott Nobel-békedíjat Andrej Szaharov atomfizikus és polgárjogi harcos személyében. Gorbacsov a nagyhatalmak vezetői közül a harmadik Nobel-békedíjas lett: Theodore Roosevelt 1906-ban, Woodrow Wilson 1919-ben kapta meg a kitüntetést. Gorbacsov 1985-ben, 55 évesen lett a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió első embere

Parasztcsaládban született a Sztavropol melletti Privolnoje faluban - írja a wikipedia. Tizenhárom éves korától az iskola mellett már a kolhozban is dolgozott, 15 éves korától pedig a kolhoz gépállomásán kombájnos segéd volt. Az iskola elvégzése után azonnal munkába állt, gyakornokként ugyanannál a kolhoznál helyezkedett el, ahol édesapja is dolgozott. Az 1950-ben elért rekordtermés betakarításában való részvételéért - 19 évesen - megkapta a Munka Vörös Zászló érdemrendet is.