Oroszország a zöldségfélék piacán továbbra is jelentős mértékben támaszkodik az importra, mivel a hazai hajtatott termelés jelenleg csupán az uborka és a levélzöldségek iránti keresletet képes teljes mértékben kielégíteni. Bár az elmúlt években lassú kapacitásbővülés volt megfigyelhető, az új üvegházak építése továbbra is vontatottan halad, miközben a meglévő létesítmények közel fele elavult, és már nem működtethető gazdaságosan - írja a FruitVeB.

Ágazati becslések szerint Oroszországban jelenleg mintegy 3462 hektárnyi üvegházi felület található, és 2025-ben mindössze 3%-kal nőtt az összterület, mintegy 120 hektárnyi új létesítmény átadásával - elsősorban Közép-Oroszországban, a déli régiókban és a Távol-Keleten. Ágazati szakértők azonban úgy látják, hogy ez a bővülés messze nem elegendő a növekvő fogyasztói igények kielégítéséhez és az importfüggőség érdemi csökkentéséhez.

A modern, korszerű technológiával felszerelt üvegházak területe jelenleg körülbelül 1700 hektár, míg további mintegy 1500 hektár felújításra szorul. A szakértők rámutatnak, hogy a régebbi létesítmények korszerűsítése sok esetben költségesebb, mint teljesen új üvegházak építése. A modern, nagy teljesítményű üvegházak beruházási költsége hektáronként 2,5-3 millió euró, míg az egyszerűbb, kiegészítő világítás nélküli tavaszi üvegházak esetében ez az összeg körülbelül 1,5 millió euró. A fejlett, egész éves termelést biztosító létesítmények éves működtetési költsége hektáronként elérheti a 70-100 millió rubelt, amelynek 40-50%-át az energia teszi ki.

Az előző évben a termelési költségek mintegy 15%-kal emelkedtek, elsősorban az energiaárak növekedése miatt, de a munkaerő, a logisztika, a műtrágya és a berendezések drágulása is jelentős szerepet játszott. Bár a modern technológiák - például a LED-világítás, a hidropónia, a csepegtető öntözés, a zárt vízkörök és a hővisszanyerő rendszerek - képesek mérsékelni az energiafelhasználást, a finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is komoly korlátot jelent.

Az orosz Mezőgazdasági Minisztérium jelezte, hogy visszatérhetnek a kedvezményes hitelprogramok az üvegházépítések támogatására, különösen az olyan speciális kultúrák esetében, mint a paprika, a padlizsán vagy a cukkini. Bár a rendelkezésre álló források nagysága már körvonalazódott, a program részletei - így a kamatszint és a futamidő - még nem ismertek. A termelők hangsúlyozzák, hogy a beruházások megtérülése szempontjából mindkét tényező döntő jelentőségű.

Oroszország hajtatott kígyóuborka termesztésének volumene mára elérte az önellátási szintet: 2025-ben megközelítette a 900 ezer tonnát, és csak az alacsony üvegházi lefedettségű térségekben jelentkezik importigény. A paradicsom esetében azonban jóval kedvezőtlenebb a helyzet: a hazai termelés mintegy 770 ezer tonnát tett ki, miközben az import tovább nőtt, és a piac mintegy 36%-át adta - a fő beszállítók Azerbajdzsán, Törökország, Kína és Örményország voltak.

A levélzöldségek döntő részét szintén belföldön állítják elő, bár a téli időszakban a magas világítási költségek miatt a termelés nehezebben fenntartható. Ezzel szemben egyes kultúrák - például a paprika, a padlizsán és a cukkini - továbbra sem bizonyulnak jövedelmezőnek az orosz termelők számára, így rövid távon ezeken a piacokon az import jelentős szerepe várhatóan fennmarad.