Nem lesz magyar krumpli, ha ez így megy tovább

agrarszektor.hu
Nagy ma a kockázat a hazai burgonyatermelésben, így a gazdálkodók a termőterület 85 százalékán ellenőrizetlen vetőgumókat használnak fel. Ez áll a hátterében annak is, hogy újból felbukkant a rendkívül veszélyes baktériumos gyűrűs rothadás nevű betegség. Az ágazatban a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a jövedelemtermelő képesség rendkívüli mértékben ingadozik és az illegális értékesítések is nyomják a piacot.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Idén az utóbbi évek legkisebb területén termett burgonya, ennek kapcsán beszélni kell arról, miért és meddig zsugorodhat még a hazai burgonyaszektor, és a beavatkozás iránti igényt is komolyan fel kell vetni. A burgonya nem csak azért nagyon fontos termék, mert a 2014. évi 0,26-ról 2015-re 0,36 százalékra emelkedett súlya a fogyasztói kosárban, hanem azért is, mert alapvető élelmiszer lévén, a lakosság igen érzékeny árának változására. A burgonya baktériumos gyűrűs rothadásának újbóli felbukkanása Nógrád megyében pedig még inkább aktuálissá teszi azt, hogy szétnézzünk a burgonyapiacon, és megértsük, miért romlik hosszú évek óta a termelői kedv.

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái

A betegség felbukkanása összefügg a jövedelmezőséggel

A termelők csak úgy tudnak védekezni az említett baktériumos gyűrűs rothadás ellen, ha ellenőrzött vetőanyagot, leginkább garantált minőségű fémzárolt vetőgumót használnak. Saját termésű burgonyát is vethetnek, de az erre vonatkozó igényüket a termesztési év március 31-ig be kell jelenteniük a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, ahol megvizsgálják annak alkalmasságát. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a mostani fertőzések is alátámasztják, a termőterület mintegy 85 százalékán vetett ellenőrizetlen vetőgumó hatalmas kockázatokat hordoz. (A fémzárolt vetőgumó felhasználási aránya idén 15 százalékos volt, de ez korábban is legfeljebb 44 százalékra rúgott.) A mostani megsemmisítések, a növény-egészségügyi zárlat okozta károk kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a burgonyaszektor kedvezőtlen folyamatai, leépülése tovább folytatódhat.

Mindennek hátterében a burgonyatermelés ingadozó jövedelemtermelő képességét találjuk. Emiatt, amikor alacsonyak az árak, a termelők hajlamosabbak a termés apraját visszavetni. Márpedig a felvásárlási árak nem csak az évek között, hanem éven belül is jelentősen ingadoznak, az egyre több szélsőséges időjárási jelenség pedig tovább fokozza a bizonytalanságot, rontja a termelési kedvet. Ráadásul a burgonyatermelés nagy beruházás-igényű, öntözést igénylő tevékenység. Nem véletlen, hogy a termelés (és ezáltal a szakértelem is!) egyre koncentráltabb, új belépőkre nemigen lehet számítani.

Az újburgonya megjelenésével összefüggő év közepi árcsökkenés után szeptemberben már némi emelkedést mutatnak a felvásárlási árak, de január és szeptember között 5 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az idei év elejét még az orosz embargó miatt felhalmozódott tavalyi termés árnyomása jellemezte kontinens-szerte. Az újburgonya megjelenésének idejére ez már nem zavarta a piacot, ezért az árak emelkedni tudtak, majd szokás szerint visszaestek.

A felvásárlási árak és a termelés nagyon szoros összefüggése, évenkénti ingadozása azt jelzi, hogy a burgonya piaca a kínálat által meghatározott. Mivel pedig a kínálat erősen függ az EU nagy burgonyatermelőinek adott évi termésétől is, nemzetközi függésünk e terméknél is jelentős. Ráadásul - a többi mezőgazdasági tömegcikk piacához hasonlóan - a burgonyatermésünk is rendre azokat a tendenciákat mutatja, mint a versenytársaké. Például, ahogy a németeknél, úgy nálunk is kevesebb burgonya termett idén, mint tavaly.


Nyom a szürke

Az azért nem véletlen, hogy az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) sikerei között az egyik leggyakoribb a burgonya tételek lefülelése. Ez az egyedileg nem azonosítható, gyorsan forgó tömegcikk jó terepe a visszaélésnek. Jellemzően a nem csak a költségvetést, hanem a fogyasztót is megtéveszteni próbálók hazaiként juttatják piacra a külföldi árut. A piac tisztulását szolgálja a szaktárca azon intézkedése is, amely szigorítaná az étkezési burgonya forgalomba hozatali szabályait. Eszerint csak olyan étkezési burgonya kerülhet kereskedelemi forgalomba, amely ép, nincs eltávolított része, nem hiányos, tiszta és kemény, legkisebb átmérője pedig nem lehet kisebb 3,5 centiméternél. Az előrecsomagolt és ömlesztett áru csak azonos eredetű, fajtájú, minőségű, héj- és hússzínű burgonyagumót tartalmazhat. A csomagoláson minden esetben fel kell tüntetni a megnevezést, a fajtanevet, a csomagoló és forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, a származási országot, valamint a burgonya főzési típusát.

Merre van az előre?

- Az idei burgonya betakarítás már befejeződött. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 98 százalékos betakarítási állapot alapján készült jelentése szerint a termésátlag 24,5 tonna/hektár, több mint 10 százalékkal alacsonyabb, mint 2014-ben. A mintegy 350 ezer tonnás termés nem fedezi a belföldi igényeket.

- Rövidtávon a közepesnek számító idei termés itthon és a többi tagállamban a felvásárlási és fogyasztói árak emelkedését vetíti előre. Ez néhány hónapos időtávban pozitív üzenet a termelők felé, de arra nem számítunk, hogy az áringadozás üteme csökkenne. Ez azt jelenti, hogy a hatékonyságnövelés kényszere sem enyhül.

- A Vidékfejlesztési Program hamarosan megjelenő pályázatai között a burgonyatermelők is megtalálják a lehetőséget mind az öntézés, mind a technológia fejlesztésére. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a már ma is koncentrált termelői kör stabilizálódjon.

- Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az illegális piaci szereplők élettere tovább szűküljön. A belföldi piac szűkülése, az egy főre jutó fogyasztás csökkenése a Takarék Agrár Központ várakozásai szerint valahol a mostani szintnél 10 százalékkal alacsonyabb szinten hamarosan megáll. Növekedésére abban az esetben számítunk, ha a félkész termékek napjainkban alig 3-5 százalékot képviselő arányát érdemben tudjuk növelni. A fogyasztás élénkítése e szektorban sem nélkülözheti a közösségi marketing eszköztárát.

- A tennivalók sorában a termelők együttműködésének hatékonyságnövelése következik. Ez nem csak az árak ingadozását segítene mérsékelni, hanem a közös feldolgozás felé is vezethetne. A feldolgozóipar hiányát nagyon megszenvedi a szektor, hiszen az áruburgonyának alkalmatlan tételeket e nélkül igen nehéz a piactól távol tartani. Ide tartozik még a termelői önszabályozás, közös etikai normák meghatározása, vagy éppen egy minőségi védjegy kialakítása.

- A felújítási arányt a szektor fenntarthatósága érdekében jelentősen növelni kell. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy ezen az igen alacsony arányon belül is mindössze 30 százalék a hazai fajták aránya, jól érzékelhető a helyzet komolysága. Amit az is alátámaszt, hogy évek óta nincs elegendő hazai fémzárolt vetőanyag a piacon.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?