Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jól láthatóan csökkent a tenyésztett és vadon élő méhek állománya Európában és Észak-Amerikában egyaránt az elmúlt évtizedekben - írja közleményében a március 10-i "Beporzók napja" alkalmából a Szent István Egyetem. Mivel a kultúrnövények beporzását döntően e rovarok végzik, az egyedszámcsökkenés jelentős élelmezési problémákat is okozhat. A méhlegelőket látogató méhekre a legnagyobb veszélyt a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek jelentik.
A neonikotinoidokat tartalmazó szereket főként vetőmagok csávázására használják. A magba kerülő hatóanyag a csírázást követően szívódik fel a növekvő növénybe és fejti ki rovarölő hatását a kártevőkre. Az elmúlt években végzett, Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjesztett nagyléptékű kísérletsorozat eredményei azonban rámutattak, hogy e szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak. Habár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, de e növényvédő szerek a termékenységük csökkenését, illetve tájékozódási zavarokat okozhatnak a méheknél.
A méhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, amely derült, részben felhős, borult és ködös időben egyaránt biztos iránytűt jelent a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a kaptár közti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges "bioüzemanyag" mennyiségére is következtetni tudnak.
Utóbbit azért kell szinte tökéletes pontossággal tudniuk, hogy virágmustrájukról a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza családjukhoz. Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza kaptárjukba.
A szélsőséges időjárási helyzetek is jelentősen befolyásolják a méhek viselkedését, és a megszokottól eltérő, rövidebb virágzási idő, valamint a hőségnapok számának növekedése a nektártermelésnél is jelenthetnek problémát. A beporzó rovarok védelmét tekintve a közlemény szerint a természetes élőhelyek helyreállítása, változatos méhlegelők kialakítása és a növényvédő szerek használatának csökkentése hozhatna áttörést.
