Évek óta a betakarítási szezon egyik leginkább várt eseménye a kenyérgabona aratása és azok az információk, amelyek a minőségéről szólnak. Annak ellenére van ez így, hogy már egy évtizede mindössze 10 százaléknyi felárat hajlandó fizetni a piac az élelmiszernek szánt szemekért. Dacára ennek az igényes termelők ma is figyelnek a vetőmag-választásra és a gondos agrotechnikára, így a legjobb fajtákkal éppen úgy hozható a 7-8 tonnás eredmény, mint egy bőtermő, takarmány minőségű búzával.
Az eddigi eredmények nagyon elsődlegesek - sok helyen már látjuk a mennyiséget, a hozamokat, de a minőségre vonatkozó laborvizsgálatok eredménye még várat magára. Az első visszajelzések jó minőségről szólnak: jók a fehérjék és a sikértartalom is hozza a várt szinteket.

Milyen árakra számíthatunk?

Az már korábban látszott, az idei szezon magasabb árakkal indul, és most ez igazolódott is. Ebben szerepe volt az elmúlt napok árfolyam-rallyjának is, de leginkább az érvényesült, hogy a nemzetközi piaci árak 10-15 százalékkal magasabbak most, mint egy éve. A legfontosabb piacon, a fekete-tengeri FOB paritáson az augusztusi jegyzések most 200 USD/t körül mozognak az orosz malmi búzára. Ez egy éve 7-8 dollárral volt alacsonyabb. A kicsit gyengébb, 11,5 százalékos fehérjetartalmú búzáért a kért árak közötti különbség 11-13 dollár tonnánként. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az árfolyam hogyan alakult - 272 forintot ért egy dollár egy évvel ezelőtt, ma meg 280-at -, látszik, miért is van most hajtóereje az exportnak.

A mostani árak nem is jelentik a csúcsot a fekete-tengeri piacon, volt ez már 5-10 dollárral a jelenlegi szint fölött is. Mindez nem azt jelenti, hogy itt van már a Kánaán, és minden potenciális búzatétel elhagyhatja az országot. A romániai és a bolgár ajánlatokkal kell versenyeznünk ebben az értékesítési irányban, márpedig ez a két ország a búzája 2/3-át exportálja, ami összesen 7-8 millió tonnát tesz ki. Van tehát verseny még akkor is, ha a hírek az orosz és az ukrán exportpotenciál csökkenéséről szólnak. Azt is látnunk kell, hogy az egyéb kivitelünk szerkezete egyoldalú. A legnagyobb arányban az olasz piac fogadja a magyar árut, és oda döntő többségében az euro minőségű, 11 százalékos fehérjetartalmú búza kell. Ez rányomja a bélyegét a magyar termelésre.

Ha itthonról nézzük a lehetséges árakat, akkor kevésbé szép a kép. A keddi első jegyzés, ami már az idei búzára vonatkozott, 8 euróval volt alacsonyabb, mint az egy héttel ezelőtti. Ezzel erősen megközelítettük az egy évvel korábbi szintet, vagyis a 188 eurót. Tavaly a tonnánkénti ár erről a szintről indult el, és szeptemberre már csak 180 eurót ért a búza. Ha ezekből az árakból indulunk ki, akkor - a fuvarköltségeket is figyelembe véve - nehezen érhető el a 44.500 forintos árszint az eurobúzára. Ma még talán eladható ezen az áron, de már látszik, hogy a kommersz minőségből megint sok van. Sajnos, nem várhatunk arra, hogy a búzaárak megint "elszálljanak". Az 5 millió tonna, jó átlagos minőségű termés eladásával azonban nem szokott gond lenni.

Bidló Gábor, terménypiaci elemző
Prudens Ceres Kft.