Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) legutóbbi pollenhelyzetet értékelő jelentésében az állt, hogy a parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan országszerte emelkedni fog a napokban, és egyre nagyobb területen érheti el újra a nagyon magas szintet. A parlagfű által leginkább érintett országok közül Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon működnek aerobiológiai állomások, melyek a légköri pollenkoncentrációt mérik. A Magyar Aerobiológiai Hálózat mérései szerint hazánk területén belül is igen eltérő a helyzet.
Augusztus 19-én ilyen pollenkoncentrációkat mértek az egyes állomások. Nagy István agrárminiszter a parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatban közölte, hogy a növény által elgyomosodott területeket kizárják az agrártámogatásokból, mivel ebben az esetben nem minősülnek művelt földnek. Az uniós szabályok értelmében mezőgazdasági tevékenységnek számít az is, ha a területet kultúrállapotban tartják, azaz kaszálják, a talaj megmunkálása és haszonnövény termesztése nem feltétlenül szükséges ehhez.
Ha a támogatásra bejelentett földterület 50 százalékát meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található a területen, vagy ha a vizsgált parcellán virágzó, veszélyes gyom (aranka, parlagfű, selyemkóró) van jelen, illetve ha a lágyszárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed, akkor nem teljesül a mezőgazdasági tevékenység folytatásának kritériuma, és a területet a vizsgált évben a támogatásból kizárják - jelezte a miniszter.
A Nébih augusztus 10-én a következőket tapasztalata: A tarlókon az átlagosnál erősebb a parlagfűfertőzés. Ahol nem végezték el időben a talajmunkát, ott a júliusi csapadékos időjárás miatt a parlagfű gyors és intenzív fejlődésnek indult. A hántatlan tarlókon a parlagfű 40-100 cm-es magasságú és már a tarlókon is lehet találni virágzó parlagfüvet (Békés megyében akár 50-70%-os arányban).
Anapraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A száraz, csapadékszegény időjárás következtében, a preemergens kezelések nem tudtak megfelelő hatást kifejteni, ezért a legtöbb helyen állománykezelés vált szükségessé a parlagfűmentesség érdekében. Az állománykezelés, sorközművelő kultivátorozás a területek többségén sikeres volt. Kivételt képeznek néhány helyen a belvizes, extenzívebb területek, a forgók vagy sorhiányos helyek, sikertelenül gyomirtott, vagy gyomirtási hibával érintett táblák, táblaszélek. Az ország nagy részén a száraz, meleg időjárás miatt a napraforgóban megkezdődött az érés. Az alsó levelek kezdenek leszáradni, romlik a gyomelnyomó képesség. A homoktalajokon a gyors érés miatt a növényzet állományszárítását is megkezdték.
A kukoricaállományok többnyire tiszta képet mutatnak, parlagfű az állományokban jelentéktelen, vagy kis mennyiségben található, csak a táblaszélek, táblaszegélyek fertőzöttek. A szójatáblák változatos képet mutatnak. Ahol sikeres volt a gyomirtás - a szója jó gyomelnyomó képességével párosulva - kevés parlagfű található. Ahol nem sikerült kellő hatékonysággal kivitelezni a gyomirtást, az erős fertőzési nyomás miatt sok parlagfű van. Az ültetvényekben (szőlő, gyümölcsös) az átlagosnál erősebb a parlagfű-fertőzöttség.
