Katasztrófa az idei év? Mi még összetehetjük a kezünket!

Agrárszektor
Minél északabbra megyünk, annál nagyobb a szárazság és a terméskiesés. A német Schleswig-Holstein tartományban az elmúlt három év átlagához mérten idén 31 százalékkal kevesebb kalászos termett egy hektár átlagában, míg Bajorországban csak 9 százalékos a mínusz. Magyarországon átlagos volt a búzatermés, a kukoricáért viszont kezdhetünk aggódni.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Érdekes infrografikát készíttett az agrarheute.com az idei németországi kalászos hozamokról. A terméseredményeket az elmúlt három év átlagával vetették össze. Eszerint az ország északi tartományaiban 15-30 százalékos az elmaradás a korábbi évekhez mérten, míg a délebbi tartományokban néhány százalékos plusz is előfordul. A mezőgazdasági szempontból kiemelten fontos Bajorországban 9 százalékkal lettek alacsonyabbak a termésátlagok.

Még sosem volt ilyen rossz

A rendszeres feljegyzések kezdete, 1881 óta az idén mérték a legnagyobb hőmérsékleti anomáliát Németországban. A gazdák érdekképviseleti szervei egy millió eurós gyorssegélyt kértek a kormányzattól azok számára, akik az aszály miatt a csőd szélére sodródtak.  Végül "csak" 340 millió eurót (110 milliárd forintot) bocsátottak a bajba kerültek megsegítésére - adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung.  A vissza nem térítendő támogatás azoknak a gazdálkodóknak jár, akik 30 százalékot meghaladó terméskiesést szenvedtek el. Eddig 14 tartomány jelezte, hogy gazdálkodói igényt tartanak a kártérítésre. A szövetségi kormány legutóbb 2003-ban indított mentőprogramot az országos léptékű aszálykárok miatt, akkor 80 millió eurót fordítottak a termelők támogatására.

Nálunk nem rendkívüli a helyzet

Magyarországon 2001-ig visszatekintve 2007-ben volt a legmagasabb az éves átlaghőmérséklet, a legkevesebb eső pedig 2003-ban hullott az országban az OMSZ adatai alapján.

Ezt a kukoricatáblát Észak-Magyarországon, Szerencs térségében fotóztuk, majd a Facebook-oldalunkon is kihelyeztük. Egy kiváló memóriájú gazda meg is jegyezte: "2003-ban volt hasonló".

Kukoricatábla, Szerencs térsége, 2018. augusztus 20.

Érdekességképpen: a budapesti tőzsde adatai szerint 2003-ban az étkezési búza ára augusztusban 33 ezer forintot ért, míg a kukorica decemberi ára 38 ezer forint volt tonnánként. 2007-ben már 46 ezer forintot adtak az eurobúzáért, míg a kukorica 52,5 ezer forintért találhatott vevőt. A két termény a legmagasabb árat 2012-ben érte el, amikor a malmi búza 64,5, a kukorica pedig 67 ezer forintért cserélhetett gazdát a fent említett hónapokban. A 2012-es év ugyanis szintén aszályos volt, ahogy az azt meglőző 2011 is. A terménypiacot ekkoriban a kibantokozó világgazdasági válság is megbolygatta: az ingatlanbizniszből kivonuló spekulatív tőke az árupiacokon keresett új célpontokat.

Ha 15 évre nézünk vissza, akkor az idei év a mennyiségeket tekintve nem lesz a legrosszabb, de abban sem bízhatunk, hogy áraiban a legjobb lesz.

És ez így tulajdonképpen rendjén is van. A szántón senki nem egyetlen kultúra egyetlen évi bevételére alapozza az egzisztenciáját. A gyümölcstermesztőknél már sokkal gyakrabban előfordul, hogy egyetlen fajra - bár annak több fajtájára - támaszkodnak. Az alma vagy a szőlő felvásárlási árának idei alakulása - fajtától függetlenül - kétségbeejtő.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?