Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahol a hegyek "elszívják" a felhőket, édeskevés csapadék jutott idén a földekre. Ilyen Borsod megyében Emőd-Mezőcsát térsége is, ahol 300 hektár átlagában mindössze 45 mázsás hozamok születtek. A talajadottságok egyébként jók lennének, de ha nem esik az eső, nincs esély a jó termésre. A szokásos átlag itt 60-70 mázsa körül alakul. A gyenge eredmény oka egyértelműen a csapadékhiány. Azokon a területeken, amik kaptak egy kis esőt, a silókukorica gyönyörű lett. Mivel a megkérdezett gazdaságban a jószág az első, a szemes kukoricát sem adják el.
Győr-Moson-Sopron megyében, Hegykő térségében is az állatoknak termelnek. Az itteni földek elég gyengék, 14-15 aranykoronásak, és idén kaptak egy 140 kilométer/órás szélvihart is. A silózni való kukorica viharos gyorsasággal veszítette el nedvesség-tartalmát, 15 százaléka túl is érett, mire elkezdték vágni. Mennyiségre és minőségre is közepes lett a végeredmény. Viszont a cirokterméssel elégedett volt a gzadaság vezetője: "A ciroknak fele annyi vízre van szüksége, mint a kukoricának, így jobban bírja az aszályos évjáratot. Hektáronként 25 tonnás hozamokat mérünk ebből a nem túl magas, inkább szemes hibridből. Amit tavaly vetettem, annak az energiatartalma közelítette a silókukoricáét, a fehérjetartalma pedig jobb is volt annál. Idén is hasonló eredményben bízom. Sajnos sokan nem ismerik a cirokféléket, és emiatt vetőmagot szerezni is nehéz belőlük. A franciák jobban megbecsülik ezt a növényt" - vélekedik a termelő.
Az az állomány, amelyik megkapta a termésképzéshez szükséges nyár eleji esőket, jellemzően jól bírta az augusztusi viszontagságokat, és ha nem kapkodták el a betakarítását, a mostani száraz októberben jó eséllyel zörgősre száradt. Semmit nem kell a vízelvonásra költeni. Ez nagy könnyebbség, hiszen tonnánként és vízszázalékonként 700 forintot bukhat a szárításon a gazda. A 380-as FAO-számnál nagyobb, később érő kukoricáknál, illetve ott, ahol 20 millinél több eső esett szeptemberben, még így is előfordult, hogy 15-16 százalékos maradt a szemek víztartalma. Ez sem számít soknak.
Ezért általában jól jön a Hungrana nedves kukoricára adott ajánlata. Júniusban még nem gondoltam, hogy az ősz ilyen száraz lesz, úgyhogy gyakorlatilag a teljes termést eladtam nekik szűk 41 ezer forintos tonnánkénti áron. Most meg úgy hallom, 43 ezer forint felett van az ára. A 13,5 vízszázalékkal lehozott termés nálam ezért inkább szomorúságot okozott. Azért mégsem panaszkodom, így is jól keresünk idén ezen a kultúrán" - halljuk Fejér megyében. A gazdaságban ugyanis 8-9 tonnás hozamok születtek, igaz, idén csak 60 hektár átlagában. Más években 5-6 tonnánál nem szokott több teremni az itteni homokos talajon.
Hajdú-Bihar megyében sem mindenhol jó a föld minősége. Magyarhomorog térségében például gyenge réti talajon gazdálkodnak. Viszont pusztán az, hogy az aszály a kritikus fejlődési fázist nem érintette, elég volt ahhoz, hogy 10 tonnás hozamot érjenek el. A víztartalom 14 alatti volt, úgyhogy dacára a 43 ezer forintos tonnánkénti árnak, ez a kultúra lesz a legjövedelmezőbb idén. Csongrád megyében is 10 tonnás hektáronkénti átlagok születtek 130 hektár átlagában. Igaz, a földek is 30 aranykoronásak Árpádhalom térségében:
13 százalékos víztartalommal tudtuk betakarítani a táblákat. Jól jön ez a megtakarítás, mert a piaci ár pillanatnyilag 42,5-44,5 ezer forint között van tonnánként. Mi majd csak jövő év elején értékesítjük a szemeskukoricát." Hasonlóképpen 10 tonnás termésről számolnak be 400 hektár átlagában egy Bács-Kiskun megyei gazdaságban. A földek itt is olyan jók, mint az előbb említett üzemben, és az eső is jókor áztatta a táblákat: 13-13,5 százalékos víztartalommal vágták a kukoricát Bácsalmáson, úgyhogy itt sem kell a terményt szárítani. "Sajnos egy hónapja lefelé mozdultak el az árak, de ez még változhat. Februárig nemigen értékesítünk"- hangzik el. Somogy megyében még ennél is jobb terméssel büszkélkedtek, holott itt általában a vadak is nagy vámszedők. Mosdós térségében 300 hektár átlagában 12 tonnát produkáltak, ami rendkívül jó eredmény.
A szemek nedvessége 15,3 százalék lett, ezzel együtt örülünk a végeredménynek. Főként, hogy időben léptünk, és eladtuk a termést még akkor, amikor 46 500 forintot adtak egy tonnájáért" - számol be a megkérdezett gazdaság vezetője.
És hogy mit hozhat a világpiac?
Világszinten 1031-1074 millió tonna kukoricatermésre számítanak a mértékadó piacelemző vállalatok a 2018/2019. évi szezonban - áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci jelentésében, viszont a kukorca világszintű felhasználása elérheti a 1053-1113 millió tonnát, vagyis a tartalékok tovább apadhatnak. Szeptember végéig az USA-ban a 33,1 millió hektárra előirányzott terület 26 százalékáról tárolták be a termést. Itt az előző évihez hasonló, 371 millió tonna kibocsátást jeleznek az USDA szakértői. Oroszországban 9 százalékkal kisebb termésre van kilátás. A 12 millió tonnára várt mennyiségből 3,5 millió tonnát takarítottak be a gazdák október 2-ig. Ukrajnában ellenben óriási kukorica-boom várható: az összes termést 31 millió tonnára prognosztizálják, ami 27 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az Európai Unióban 1,5 százalékkal csökkenhet idén a kibocsátás a Tallage francia piacelemző szerint. Egyszóval hazánkban és a közvetlen közelségünkben is bőséges lesz a kínálat, de nincs ok az aggodalomra. A magyar kukoricára itthon, Észak-Európában, sőt Kínában is akad vevő.
