Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Claus Blohm, alsó-szászországi gyümölcsös gazda arról beszél a bajor tévé Unser Land című műsorában, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az egziszenciáját. "A klímaelőrejelzések alapján attól tartok, hogy a gazdálkodásunk ellehetetlenül ä jövőben"- mondja a Hamburgtól nyugatra fekvő gazdaság vezetője, aki most főként almatermesztéssel foglalkozik, de korábban cseresznyéskertje is volt. Három évvel ezelőtt azonban megjelent az ültetvényben a cseresznyelégy. Ennyire északon a termelők számára eddig ismerteln volt a "kukacos" gyümölcs, most azonban nem tudnak mit kezdeni a kártevővel. Biomódszerekkel lehetetlen volt gazdaságos módon megvédeni tőle a termést, így végül az ültetvény kivágása mellett döntöttek.
Blohmék elmesélik, hogy azóta csak még nehezebb lett az életük: 2017-ben az intenzív esőzések fullasztották a fákat, míg 2018-ban napégést szenvedtek a gyümölcsök. A család évtizedek óta foglalkozik gyümölcstermeléssel, de ennyire szélsőséges időjárást korábban nem tapasztaltak. A fiatalok, akik szüleiktől átvennék a gazdaságot, azt mondják: ekkora ingadozásokat már nem lehet technológiával kiegyenlíteni. Végül ők és másik két biogazdaság - egy szántóföldi növénytermesztéssel és egy tejtermeléssel foglalkozó - a berlini bírósághoz fordult. Nem kártérítést kérnek a termésveszteségekért, hanem azt akarják elérni, hogy a politikusok komolyan foglalkozzanak a klímaváltozás következményeivel. Ezért a Greenpeace-szel karöltve
A célok között az szerepelt, hogy a kormányzat 2020-ra az 1990-es kibocsátási szinthez képest 40 százalékkal mérsékli a széndioxid-emissziót. Legutóbbi jelentésében azonban az állam lényegében beismerte, hogy csak 32 százalékos csökkentésre lesz képes a megadott határidőig. Ennek ellenére nem határozott olyan új intézkedési tervről, amelyik az elmaradást ellensúlyozni tudná. Jogi szakértők kétségbe vonják, hogy egy kormányprogram be nem tartásának lehet-e egyáltalán jogi következménye. A másik oldal szakértője ugyanakkor állítja, hogy ha egy programnak olyan mindenki számára kötelező jogi következményei vannak, mint a klímavédelmi egyezménynek, akkor a polgárok jogosan támasztanak elvárásokat a kormányzattal szemben. Nagy kérdés azonban az, hogy
Azonban akad rá példa, hogy a kormányt kötelezni lehet a hasonló vállalások betartására. 2015-ben 900 állampolgár az Urgenda nevű környezetvédő szervezettel együtt beperelte a holland államot a klímaegyezményben vállalt kötelezettségek be nem tartása miatt. És a bíróság tavaly másodfokon is igazat adott nekik: Hollandia nem elégedhet meg a 17 százalékos emisszió-csökkentéssel, 2020-ig legalább 25 százalékkal kell mérsékelnie az üvegházhatású gázok kibocsátását az1990. évi szinthez képest.
A klímaprogram betartása egyébként minden országnak anyagi érdeke is. Németországnak például éves szinten 100 millió euróért kell emissziós kvótákat vásárolnia a nemzetközi piacon, ha 2020-ra nem tudja felmutatni a kötelezettség-vállalás teljesítését, ahelyett, hogy a pénzt klímaintézkedésekre fordítaná.