Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2009-ben észlelték először Németországban a borsó nekrotikus sárga törpülésének vírusát (pea necrotic yellow dwarf virus - PNYDV), ami a babon is megjelent. A fertőzött növények foltokban sárgulnak, kisebbek és kissé nekrotikus leveleket hoznak. 2016-ban történt meg először, hogy az egész szövetségi államra kiterjedő járvány szabadult el - írja a topagrar.de. Az esetet több intézmény bevonásával egy kétéves kutatási periódus követte, hogy kiderítsék, milyen gazdasági károkat okoz a nanovírus, hogyan terjed és miképpen lehet megfékezni. A projekt a német fehérjenövény stratégia keretében futott, első jelentése itt olvasható németül.
A vírus európai terjedését ezután Magyarországon is igazolták: 2010-ben
a két szerbiai helyszínről származó 39 mintából pedig 29-ben. Ausztriában 18-ból 8 volt az arány. A német kutatás beigazolta, hogy a fertőzés a szabadföldi babokban a növekedést, a nitrogénkötést és ezzel együtt a hozamokat is csökkenti, továbbá a bab fehérjetartalmát is mérsékli. Borsóban hasonló tüneteket észleltek. Gyakran más vírusos megbetegedések is társultak az alapfertőzéshez.
Kiderült, hogy a vírust nem a vetőmag hordozza, hanem a levéltetvek terjesztik, különösen a zöldborsó-levéltetű, de más fajok is gyanúba keveredtek. A konvencionális gazdaságokban a 2016-os járványt követően erősödött a rovarirtók használata, noha ezekben az években éppen nem volt erős a vírusnyomás. Utólag nézve feleslegesnek bizonyult az extraráfordítás. A kutatások azt is igazolták, hogy egyes babfajták ellenállóbbak a vírussal szemben. Például a mesterségesen megfertőzött Fuego állományában a vírus terjedni kezdett, míg a GL-Sunrise állományában nem észleltek szekunder fertőzéseket.
Egyelőre rejtély, hol telel át a vírus. Kísérleti úton sikerült megfertőzni azon pillangósok vetőmagját, amelyeket másodvetésben is alkalmaznak a gazdák, de az is felmerült, hogy az áttelelő lucernaállományokon kell keresni. Egy biztosnak látszik: a klímaváltozással a levéltetvek egyre korábban repülnek, ami kedvez a vírus terjedésének. A kutatások ez év végéig folynak Németországban.
