Az Élelmezésügyi Világszervezet 2011-es adatai szerint világviszonylatban a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész az élelmiszerlánc valamely szakaszában - derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának útmutatójából, amelyet azért állítottak össze, hogy segítsék az élelmiszer-hulladékok keletkezésének megelőzését és mérséklését. Az élelmiszerpazarlás nemcsak gazdasági problémát jelent, hanem egyúttal komoly környezetkárosító hatása is van. A FUSIONS 2016-ban készült, az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslése szerint a keletkezett élelmiszerhulladékok legmeghatározóbb hányada, 53%-a a háztartásokban keletkezik. 

Az élelmiszer előállítás és feldolgozás szektor éves szinten a szektor tonnánként 465 000 forintnyi hulladékot jelent az Európai Uniónak, ami, ha a teljes mennyiséget figyelembe vesszük, megközelítőleg 7770 milliárd forintot tesz ki évente. 2006-os EUROSTAT jelentés szerint Magyarország élelmiszer előállító és feldolgozó ipara 11,7 millió tonna élelmiszert termel, amelynek 10%-át pazarolja el: ez hozzávetőlegesen 1,2 millió tonnát jelent.

Számos kezdeményezés létezik olyan élelmiszerrészek, élelmiszeripari melléktermékek felhasználására, amelyeket alapvetően nem szokás elfogyasztani, ugyanakkor értékes komponenseik révén, egyéb technológiai eljárások segítségével új termékek alapanyagaként szolgálhatnak. Ilyen kezdeményezés például a Barnana, amely az exportra/importra alkalmatlannak minősített banánból állít elő snacket. A Misfit Juicery nem esztétikus gyümölcsökből és zöldségekből készíti gyümölcsleveit. 

Van ahol olyan zöldségeket és gyümölcsöket gyűjtenek össze, amelyeket máskülönben az emberek már nem fogyasztanának el (mert túl csúnyák, szabálytalanok vagy túl érettek) és szárított porrá alakítják őket, ezzel kiterjesztve az eltarthatósági idejét kettő hétről kettő évre. Ezzel a módszerrel nem csak a tápanyagok 90%-át őrzik meg, de logisztikai probléma sincs a termékkel. Az őrleményeket később más élelmiszerek adalékaként, összetevőjeként alkalmazzák.

A pisztácia héját megőrölve pedig az úgynevezett mulcshoz jutunk, amely segít a növények vízelvezetésében, illetve húsok füstölésére is használható egy kerti grillezés során. A paradicsom teteje és alja nem kerül bele a gyorséttermi hamburgerekbe, pedig ezek a részek még tökéletesen alkalmasak fogyasztásra. A paradicsomdarabokat összegyűjtve pürésítés vagy porítás után élelmiszerként még felhasználhatók, akár paradicsomszószként, akár levesek ízesítéseként. 

Egy rotterdami kezdeményezés alapján kávézaccon akár gombát is termeszthetünk. A vendéglátó egységekben keletkezett kávézaccot begyűjtik, és gombafarmra szállítják, hogy táptalajként szolgáljon az ott termesztett laskagombának. Az érett laskagombákat ezután visszaszállítják a vendéglátó-egységekbe, ahol csemegeként kínálják fel a vendégeknek.