2024. november 21. csütörtök Olivér

Bűvészet a bioszőlő? A legvakmerőbbek a világ legdrágább borvidékén is bevállalják

Agrárszektor
A champagne-i termelők új generációja a zöld termelési módszerekre esküszik. A bioművelés különösen nehéz egy olyan régióban, ahol egyetlen kiló szőlő 2300 forintot ér. Itt ha elviszi a termést a peronoszpóra, akkor nagyon nagy a baj. Mégis van, aki megkockáztatja a vegyszermentes művelést.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

"Ma már képesek vagyunk teljesen lemondani a gyomirtókról és rovarölőkről a szőlészetekben" - állítja Paul Gosset franciaországi gazdálkodó.  "Ennek a flakonnak viszont semmit nem változott a tartalma" - mutat nevetve a sokat vitatott glifozátos peszticidre. A pinot noir, a chardonnay és a pinot meunier dűlőiben sétálva a fiatal borász elmeséli azokat a változtatásokat, amelyeket az elmúlt években végrehajtott a technológiában. A generációváltás jó alkalom arra, hogy egy másik termelési módra álljon át a birtok - főként, ha a családi hírnév is ezt követeli. A fiatalember 1981-ben vette át édesapjától, Michel Gossettől a szőlőskertet, de az átállás csak 2000-ben kezdődött el - lépésről lépésre.


Itt például zabot vetek a pinot meunier sorközeibe. A zab nem von el számottevő tápanyagot és vizet a szőlőtől, viszont védi a talajt“

 - magyaráz Paul. Egy másik, még üresen álló területre jövő tavasszal telepíti saját szelektálású vesszőit. Bár a terület nem rendelkezik semmiféle bio vagy öko minősítéssel, a fiatal termelő kifejezetten zöld praktikákat fejlesztett ki a tőkék környezetbarát művelésére. És olyan tényezőkre is figyel, amelyek semmilyen öko minősítésben nem szerepelnek, például az üvegházhatású gázok kibocsátása. "A bortermelés legkörnyezetszennyezőbb része a szállítmányozás" - magyaráz a fiatal borász, aki éppen ezért Franciaországon belüli értékesítésre törekszik. A dugók és címkék alapanyagára is ügyel. Előbbinek alumíniummentesnek kell lennie, utóbbi gyapotszövet. Szerinte ezek is fontos részletek.

A 2000-es évek elején a család úgy döntött, hogy a birtok kétharmadán nem használ több gyomirtó szert. A többi peszticid mennyiségét is fokozatosan csökkentették, a kezelések száma pedig 5,6-ra redukálódott, miközben a többi szőlősgazda 12-16-szor is permetezett egy szezonban. Azért ennyire intenzív a permetezés ezen a borvidéken, mert

a világon talán itt a legdrágább a szőlő:egy kilóért 7 eurót (2300 forintot) is megadnak a feldolgozók.

Nemcsak a szőlő, a föld is extrém drága ezen a híres, 30 ezer hektáros borvidéken. A vegyszerekről való lemondás ezért itt különösen kockázatos lépésnek számít. A Champagne borvidéki gazdák már az ellen is tiltakoztak, hogy legalább a lakott területek melletti 10 méteres sávban beszüntessék a permetezést. A hegyközség szerint ezzel összesen ezer hektárnyi szőlőterületen veszélyeztetnék a termelést, ami exponenciálisan növelné a termelői kiadásokat.

Bűvészet a bioszőlő?
A szőlőművelés két nagy ellensége a lisztharmat és a peronoszpóra, de a kártevői ellen is nehéz védekezni. A szőlőmoly a legmakacsabbak közé közé tartozik. A konvencionális művelésben időjárástól függően 10-14 napos permetezési fordulókkal dolgoznak a károsítók ellen. A tápanyag-utánpótlást magas káliumtartalmú összetett műtrágyákkal végzik, a sorközöket jobb esetben füvesítik és kétévente lazítják. A legtöbb gazdaságban már alkalmaznak növénykondícionálókat, amelyek jellemzően a növény "immunrendszerét" erősítő mikroelemeket tartalmaznak.

A vegyszermentes gazdálkodás alapja is az, hogy maga a szőlő erős és egészséges legyen. Ezt bio rendszerekben szerves trágyával, mulcsozással, talajtakarással érik el, valamint bőségesen használnak növénykondícionálókat. A sorközökben füves-pillangós keveréket alkalmaznak, amit kaszálnak és kétévente lazítanak. Fontos az is, hogy maguk a sorközök tágasak legyenek, a művelésmód pedig szellős tőkéket eredményezzen, így kisebb az esélye a gombás fertőzéseknek. Fontos, hogy maga a fajta is betegségellenálló legyen, törzsét pedig magasra engedjük fel, hiszen ezzel is védjük a leveleket a talajból támadó kórokozókkal szemben.

A kártevőkkel így is nehéz boldogulni. A természetes ellenségek csak részben tudják kordában tartani őket, ezért a megengedett készítményekkel (pl. paraffinolajok, káliszappan, Bacillus thüringiensis) rendszeresen permetezni kell. Bio művelésben tudomásul kell venni, hogy minden erőfeszítésünk ellenére is egyes évjáratokban nagy lehet a termésveszteség. Mielőtt belevágunk, meg kell bizonyosodni róla, hogy a piac hajlandó ezt az átvételi árban kompenzálni. Magyar viszonyok közt erre pillanatnyilag nem sok az esély.

"Vannak kisebb hatósugarú permetezőgépek és a betegségeknek ellenállóbb szőlőfajták, ezekkel kezelni lehetne a helyzetet. Persze mindez költségesebb, mint a korábbi módszer" - kommentálja a helyzetet Paul Gosset. Szerinte peronoszpórának és lisztharmatnak ellenálló szőlőkkel a lakott területek közvetlen közelében is sikeresen lehetne termelni, csakhogy ezeket előbb el kellene fogadnia a hegyközségnek is. Úgy látszik, nemcsak a szőlő alacsony átvételi ára akadályozza a bio művelést, hanem az is baj, ha túl sokat érnek a fürtök...

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?