Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Brazília gabona- és olajosmag-termelése 2018/2019-ben újabb rekordot ért el, 235 millió tonnára emelkedett, ami 6,5 százalékos növekedésnek felel meg az előző szezonhoz képest. Az elvetett terület elérte a 60 millió hektárt. A 2,5 százalékos területnövekedés 4 százalékos termésnövekedéssel párosult.
Vetőmaghoz kapcsolt gyomirtó
Brazília a világ második legnagyobb GMO-növénytermelője, 107 különböző engedélyezett genommódulást alkalmaznak a gyakorlatban. A 107 módosításból 60 a kukoricát érinti, 23 a gyapotot, 19 a szóját, egy a babot, egy az eukaliptuszokat és három a cukornádat. A módosítások zöme, csaknem kétharmada (65%) herbicidtoleranciát idéz elő a növényben, azaz ellenállóvá válik az állományban alkalmazott gyomirtóval szemben. Ezt követi a rovarokkal szembeni rezisztencia 19 százalékos arányban, és a módosítások 16 százaléka egyszerre több változtatást is tartalmaz a génállományban.
A 60 millió hektáros termőterületből közel 52 millió hektáron valamilyen genetikai módosított fajtát használnak. Szójából a termőterület 95,7 százalékát, fővetésű kukoricából a 90,7 százalékát, másodvetésűből a 84,8 százalékát, míg gyapotból a 89,8 százalékát GM-növények foglalják el - írja jelentésében az USDA. A GM-mentes termelés gyakorlatilag az Amazonas-medencébe szorult vissza.
Kifizetődőnek tűnik
Brazília exportját láthatóan nem érinti hátrányosan a magas GMO-arány. 2018-ban 31 milliárd dollár értékben szállítottak agrártermékeket csak Kínába, ebből egyedül a szójatermékek 27 milliárd dollárt tettek ki. Brazília második legnagyobb GM-szójapiaca pedig az Európai Unió. GM-kukoricát viszont jobbára csak Iránnak, Vietnámnak és más kisebb ázsiai országoknak tud eladni. Hagyományos szójabot is exportál, de a csökkenő termőterület és a romló jövedelmezőség miatt ez visszaszorulóban van. A garantáltan módosításmentes szója 15 százalékos felárat élvez a piacon, ami alig fedezi az előállítás többletköltségét - írja az USDA.
A brazil agrárminisztérium (MAPA) 2019. augusztus közepén megerősítette, hogy engedélyezi a dikamba herbiciddel szemben ellenálló szójabab vetését és felhasználását is. Az Intacta 2Xtend márkanévű szaporítóanyagot a Bayer fogja forgalmazni, és várhatóan 2021-ben éri el az itteni piacot. A dikamba nem totális gyomirtó, de fontos a szójában, lévén a konkurens kétszikűeket irtja, legyenek azok magról kelők vagy évelők. A Bayer ezzel együtt bejelentette, hogy kifejleszt egy olyan új dikamba hatóanyagú gyomirtót, amelynek kisebb az elsodródása. Az új herbicidet hamarosan tesztelni kezdik Brazíliában.
Jogviták
A Mato Grosso állam kukorica- és szójabab-termelőinek szövetsége (APROSOJA) tavaly kifogást emelt az ellen, hogy az Intacta RR2Pro szójababért szabadalmi díjakat szedjen a Bayer. A növény egyszerre herbicid- és rovarellenálló, mintegy 73 millió hektáron termelik Brazíliában, Paraguayban és Uruguayban. A brazilok szerint a szója tulajdonságai nem felelnek meg a szellemi tulajdonról szóló törvény követelményeinek. A barazil törvénykezés tavaly a végső döntés meghozataláig - ami idén várható - a szójababtermelők által eddig befizetett összes jogdíjat letétbe helyeztette a Bayerrel.