Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A precíziós növényvédelem újabb, magyar fejlesztésű mérföldkövéről tartott előadást Törőcsik Pál, a Paulinus-Agro Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A szakember azzal kezdte az előadását, hogy a most általánosan alkalmazott permetezési eljárások nagyon nagy a permetléveszteséggel járnak. A permetlé cseppekre bontása ugyanis több mint egy évszázada hidraulikus cseppképzéssel történik, vagyis a permetlé egy nagyon szűk fúvókán szivattyú segítségével történő átpréselésével. A fúvóka másik részén egy folyadékhártya alakul ki, amiről véletlenszerűen szakadnak le a 5-500 mikron méretben létrejövő cseppek. (A mikront nevezik mikrométernek is, nagyságát tekintve a mikron a milliméter ezredrésze.) A gyakorlatban azonban a képződött permetcseppek közül a 30 mikronnál kisebb átmérőjű cseppek el se érik a növényt. Ezek a cseppek 20-25 Celsius fokon, 60%-os páratartalom mellett a fúvókától 1 méterre már elveszítették a folyadéktartalmuk felét, 1-2 méteren belül pedig teljesen kiszáradnak, a maradék 8-10 mikronos rezídiumok viszont felszállnak a felhőkbe, és akár több kontinenst is utazhatnak. Így mutattak ki már az északi-sarki jégmintákban is DDT-hatóanyagot.
Az igazán nagy veszteség a 300 mikronnál nagyobb cseppeknél van, mert ezek vagy el se jutnak a növényre, vagy a leveleken az erek mentén összefolynak, és megint csak lecsöppennek a földre. A szántóföldi permetezésnél általában 300 liter/hektáros lémennyiséggel tudnak permetezni, és még a legjobb szórófejeknél is 200 liter/hektár permetlére van szükség. Szőlő- és gyümölcsültetvényekben viszont 400-500 liter, vagy még ennél is nagyobb hektáronkénti lémennyiséggel dolgoznak. A kijuttatott lémennyiség több mint 50%-a veszteség.
- mondta Törőcsik Pál.
A probléma megoldása a CDA-technológia (Controlled Droplet Application), vagyis a szabályozott cseppméretű permetezés, más szavakkal a szabályozott méretű cseppképzés. Ennek során a permetlevet mindenféle túlnyomás nélkül juttatjuk fel egy forgó, fogazott tárcsára, amely tárcsát 3-15 ezer/perces fordulattal lehet forgatni. A feljuttatott lémennyiség és a fordulatszám függvényében pedig olyan méretű cseppeket lehet képezni, amilyenekre az adott művelethez épp szükségünk van. A módszer sikeressége abban rejlik, hogy ha egy cseppnek az átmérőjét a duplájára emeljük, a benne foglalt lémennyiség a nyolcszorosára nő. Ha ezt megint megduplázzuk, akkor a hatvannégyszeresére. És ez visszafelé is igaz. Ez a gömbtérfogat-arányszám, ami ebben az esetben 1:8. Ez mutatja meg, hogy hol vész el a nagy lémennyiség a permetezés során, és hogy hogyan lehet a CDA-technológiával 3-10 liter/hektáros lémennyiséggel ugyanolyan hatást elérni, mint a 300 literes hektáronkénti lémennyiséggel a hidraulikus cseppképzés esetén.
A megfelelő cseppméret elérése még nem elég, ugyanis ezt a cseppet addig mindenképpen meg kell védeni a kiszáradástól, amíg az el nem éri a célfelületet. Erre a kihívásra született meg a megoldás a drónvíznek nevezett vegyülettel, amely a felületén utaztatja a permetlevet, nem engedve kiszáradni azt, a célfelületre érve pedig 2,5-3,5-szörösére növeli a permetlé terülési együtthatóját, vagyis megnöveli a biológiai felszívó zónát is. A cég által végzett drónos permetezési kísérletek azt mutatták, hogy ezzel az eljárással a növényvédelem költsége 40%-kal csökkent, ami a négy alapkultúra (búza, kukorica, repce, napraforgó) esetében az évi 40 milliárd forintot is elérheti. A drónos permetezés másik pozitív hozadéka az volt, hogy az időben elvégzett permetezések termésnövekedést is jelentenek, számszerűsítve minden 1%-os termésnövekedés (a fenti négy alapkultúránál) 9,5 milliárd forintnyi plusz hasznot jelent. Ezzel tehát nagyon érdemes foglalkozni a jövőben, mondta Törőcsik Pál, már csak a drónok mezőgazdasági munkálatokba való bevonásának érdekében is. A Paulinus-Agro Kft. ügyvezető igazgatója azonban azt is elárulta, hogy a cégük a drónokon túl a jövőben a szántóföldi gépeket és az ültetvénypermetezőket is ezekkel a CDA-technológiás permetezőkkel szeretné felszerelni.
