Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mögöttünk álló hét első felében jelentős csapadék hullott az ország nagy részén, csak a Tiszántúl keleti részén maradtak szárazon területek. Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege jellemzően 10 és 50 mm között alakult, de néhol lokálisan 50-80 mm is esett - írja a met.hu. Péntektől csak kevés helyen alakultak ki záporok, zivatarok, az ország döntő részén már nem esett. Ha az elmúlt harminc nap csapadékösszegeit tekintjük, hazánk déli kétharmadán illetve a Bükk és a Mátra tágabb környezetében az átlagosnál nagyobb mennyiség esett, a többlet néhol az 50 mm-t is meghaladja.Ugyanakkor északon, északkeleten helyenként 10-30 mm-rel kevesebb hullott a sokéves átlagnál. A talajok felszín közeli része sokat száradt a hétvégi kánikulában A középső és mélyebb talajrétegek nedvességtartalma is jónak mondható a legtöbb helyen, szárazabb területek a Kisalföld északnyugati tájain, Budapest környezetében illetve a Sárréten fordulnak elő.
A kukorica és a napraforgó a szem-, illetve a magképződés fenológiai fázisában jár. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra és most a szem- és magképződésre is a csapadékot (júliusban és augusztusban is 100-100 mm lenne az ideális a kukorica számára), így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a virágzáskor bekövetkezett csapadékhiány utólag már nem pótolható. Az aratás után a tarló elmunkálása, a talaj fölső rétegének fellazítása csökkenti a párolgást, a nedvesség így megőrződik a talajban.
Az előttünk álló héten a sok napsütés mellett kialakuló gomolyfelhőkből a Dunántúlon többfelé, máshol elszórtan lehet számítani záporokra, zivatarokra, melyekből lokálisan nagyobb mennyiségű csapadék hullhat. Területi átlagban a hét végéig az ország nyugati felén 10-30 mm, keleten 0-10 mm közötti mennyiségre van kilátás. A legkevesebb csapadék most is a Tiszántúlon valószínű, ahol a talajok további, néhol jelentős száradása várható, ezzel szemben a záporokkal jobban érintett nyugati tájakon a nedvesedés lesz a jellemző. A hőmérséklet csúcsértéke 30 fok körül alakul.
