Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Új ötletet keresel a kertészkedéshez? Az elmúlt évek egyik legnagyobb divatjává vált a hunyor ültetése. Nem is csoda, hiszen egy varázslatos, misztikus szépségű virágról van szó, ami a hóvirág mellett a tavasz egyik legszebb virágos növénye. Cikkünkben bemutatjuk, milyen hunyor fajták őshonosok Magyarországon és milyen közkedvelt megjelenésű virágokat ültethetünk. Eláruljuk, hogyan történik a hunyor ültetése és a hunyor gondozása, milyen hiedelmek kapcsolódnak hozzá!
A hunyor misztikus legendája
A hunyor minden fajtája kifejezetten mérgező növénynek számít, ezek közül is kiemelkedően mérgező a fekete hunyor. A hunyor már az ókorban is ismert, népszerű virág volt: spirituális jelentőséget tartottak neki, az ősi hiedelmek szerint elűzte a gonosz szellemeket. A hunyor gyökerét gyógyászatra is használták, az abból készült port a középkorban alkalmazták görcs, fülzúgás és téboly ellen. A fekete hunyor mondája egészen időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, amikor is egy leány, afölött érzett bánatában, hogy nem tudott ajándékot vinni Betlehembe a Kis Jézus születésére, könnyét a földre hullatta, amelyből egy szál fekete hunyor nőtt ki.
A hunyor jellemzői, származása
A hunyor egy kétszikű, a boglárkafélék családjába tartozó, fehér, zöldes vagy színes, figyelemfelkeltő virágzatú, téli/koratavaszi növény. Előfordulásuk Közép- és Dél-Európára, Törökországra, a Kaukázus vidékére, a Balkán-félszigetre és a Távol-Keletre jellemző; számos fajtája, példádul a kisvirágú hunyor, a pirosló hunyor, vagy az illatos hunyor Magyarországon is fellelhető. A hunyor évelő, alacsony- vagy középmagas növény, levelei tenyeresen összetettek, ölbefogott tőlevelekkel. A hunyor virága fajtától függően több színben is előfordul, sugaras szimmetriájú, szirmai kanál- vagy tölcsér alakú mézfejtők, benne hosszú, sárga porzók találhatóak, a virág csészelevelekkel körülvett.
A hunyor még a fák lombfakadása előtt virágzik, általában januártól márciusig, így a 20-50 cm magasságú növény kellő mennyiségű napsütéshez jut az avarban. A hunyor minden része mérgező, hatóanyaga különösen a szívet és az idegrendszert terheli. Mivel a hunyor ritka, Magyarországon minhárom fellelhető fajtája (illatos hunyor, kisvirágú hunyor, pirosló hunyor) védett!
A hunyor ültetése, szaporítása, gondozása
A hunyor az ibolyához, hóvirághoz hasonlóan nagyobb tömegben mutat jól, önmagában nem figyelemfelkeltő jelenség. A hunyor a félárnyékot és a jó vízáteresztő-képességű talajt kedveli leginkább. Ültethetjük boltban vásárolt magról, de szaporíthatjuk egyszerűen tőosztással is. Ha a hunyor ültetése magról történik, figyeljünk oda arra, hogy csak 2-3 éven belül fog bekövetkezni a virágzás. A hunyor nem csak szabadföldben, hanem cserépben is megél, ebben az esetben figyeljünk a megfelelő vízellátásra, de ne hagyjuk álló vízben! A hunyort ne ültessük át a virágzást követő két hónapon belül, különben lerövidíthetjük a növény élettartamát! Ügyeljünk arra, hogy ne nőjön a hunyor fölé túlságosan másik kultúrnövény vagy gyomnövény, ugyanis az elfoghatja a napot, elszívhatja a tápanyagot előle. A hunyor szabadföldben jól bírja a vízhiányt, akár egy hétig is eléldegél locsolás nélkül.
Az illatos hunyor
Az illatos hunyor Magyarországon a Mecsekben és annak környékén él. Zöld virágtakaróval borítja a talajt, illata a bodzára emlékeztet. Az illatos hunyor a hóvirággal egyidőben nyílik, virágai 5-7 cm nagyságúak.
A pirosló hunyor
A pirosló hunyor később, március-április során bontja ki szirmait, virágai egy leheletnyit nagyobbak, 6-8 cm átmérőjűek. A pirosló hunyor virágai kívülről ibolya-lila, vagy zöldes-bordós árnyalatot öltenek. Magyarországon megtalálható az Északi-Középhegységben, a Visegrádi-hegységben és a Pilisben is.
A kisvirágú hunyor
A kisvirágú hunyor a Dunántúl hegy- és dombvidékein őshonos, legnagyobb mennyiségben a Vértesben fordul elő; különösen a bükkös, tölgyes erdőket kedveli. Alacsony, maximum 25 cm magasságúra nő, nem alkot egybefüggő bokrot, ugyanis a kisvirágú hunyor hajtásai egyesével bújnak elő. Levelei nagyok, virágai kisebbek, maximum 4-5 cm nagyságúak, illattalanok, zöldek, sok porzóval a közepükön.
Fekete hunyor, "a karácsony rózsája"
A fekete hunyor, minden hunyor fajta közül a legmérgezőbb, valójában hófehér virágot bont, maga a "fekete hunyor" elnevezés a fajta fekete gyöktörzsére utal. Decembertől márciusig virágzik, örökzöld, 15-30 cm közötti magasságú növény, az árnyékos helyeket kedveli, ahol bokrosodik.
