Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Európa
A 2021. január 1. és február 15. közötti időszakban Európát három nagyobb hideghullám érintette - írja a met.hu. Az első még január elején főleg Nyugat- és Délnyugat-Európát érte el, a Filomena névre keresztelt légörvény szokatlan és kiterjedt havazást okozott Spanyolországban. A rövid ideig tartó második hullám, január közepén főleg Lengyelországot és a Balti államokat érte el, de Közép-Európában is jelentős lehűlést okozott. A harmadik hideghullám volt a legerősebb és a legnagyobb területre kiterjedő február 7. és 15. között: kezdetben Észak-Európában halmozódott a hideg, mely aztán a Germán-lengyel alföldre is kiterjedt, végül Közép- és Délkelet-Európát is elárasztotta. Bár ebben az időszakban sokfelé az elmúlt 50 év legalacsonyabb hőmérsékletei fordultak elő, az őszi vetésekben jellemzően mégsem okozott kárt, mert a földeket jobbára hó védte az erős lehűléstől. A téli fagynak viszont több pozitív hatása is volt: például lazította az agyag talajok szerkezetét, és csökkentette a kártevők és kórokozók számát.
Összességében 2021. első másfél hónapja az átlagosnál 2-4 (helyenként 6) Celsius fokkal enyhébb időt hozott Délkelet-Európában, Oroszország európai területének déli tájain, valamint Törökországban. Ezzel szemben 2-4 fokkal hidegebb volt az átlagosnál Skóciában, Norvégiában, Dániában, Svédországban és Oroszország európai területének északi részein. Ebben az időszakban is aktív maradt a ciklontevékenység a mediterrán térségben, így a kontinens déli kétharmadán jóval több csapadék hullott az átlagosnál. Különösen sok esett Spanyolországban, Olaszországban, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában. Különösen Norvégiában viszont nagyon kevés esett az átlagoshoz képest.
- búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
- kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
- repce: Kanada, Kína, India, EU
- napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
- szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
Amerikai Egyesült Államok
Február második hetétől egyre hidegebb légtömegek árasztották el az Egyesült Államok túlnyomó részét Kalifornia és Florida kivételével. A hónap közepétől nyugat felől egymást érték az erős viharok, amik északnyugaton és a Nagy Síkság déli felétől a Középnyugat déli részéig kiterjedt havazást okoztak. Keleten is esett hó, fagyott és ónos eső, de az extrém hideg és a nagy hó következményei leginkább az északnyugati és a középső-déli államokat sújtották. Az állattenyésztésben komoly gondokat okozott a takarmány- és vízhiány, több tejgazdaságban és baromfitelepen küzdöttek áramszünettel, és a fűtés hiányával a helyenként -20 Celsius fokos hidegben. A texasi citrus és zöldség állományokban, illetve Lousiana állam cukornád ültetvényeiben keletkezett fagykárok felmérése még jelenleg is zajlik, ezeken a területeken is -5 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet. Az északi államokban a rendkívüli hideg felkészültebben érte az ott élőket, ezért kevesebb kárt okozott a mezőgazdaságban, bár ahova hóréteg nélkül érkezett a -20, -25 Celsius fokos hideg (ez leginkább Kansas államot érintette), ott az őszi gabona állományok megsínylették ezt. Az őszi búza vetésterületének még mindig mintegy 31%-át érinti aszály.
Ausztrália
Az ország keleti részén kiterjedt záporok teremtettek kedvező feltételeket a gyapot és a cirok fejlődéséhez, így a terméskilátások továbbra is jók, illetve kiválóak maradtak. Ugyanakkor Ausztrália délkeleti részén száraz idő uralkodik, de így is megfelelő mennyiségű talajnedvesség áll a növények rendelkezésére, és az öntözésnek is vannak még tartalékai. Az őszi vetések aratása befejeződött, a tavalyi, rendkívül aszályos évhez képest 89%-kal lett több a termés. Búzából 33,3 millió tonnát takarítottak be, az előző évinél 120%-kal többet. A nyári növények termőterülete az előző évhez képest csaknem háromszor akkora, de a sokéves átlagnak nagyjából megfelel.
Argentína
Az ország északi mezőgazdasági területein folytatódott a csapadékos idő, északnyugaton február második hetében 50-100 mm esett, míg a középső területek olajos magvakat és nyári növényeket termő területein szárazabbra fordult az időjárás. A hónap első dekádjának végére országosan a napraforgó 23%-át takarították be, ami jelentősen elmarad a tavalyi értéktől. A kukorica és az első vetésű szója többnyire az érés fázisában jár, de a betakarítását még nem kezdték meg. Északon a gyapot szintén érik már, de a csapadékos idő túl későn érkezett, a korábbi száraz periódus által okozott károk már nem visszafordíthatók. Árpából 3,73 t/ha-os termésátlagot (ez a tíz éves átlagnak felel meg) és 4,1 millió tonna összetermést (ez 8%-kal haladja meg az előző évit) várnak.
Brazília
Az északi termőterületeken folytatódtak a növények fejlődését segítő esők, míg a délebbi tájakon visszatért a száraz idő. Azonban északon is későn érkezett a csapadék a korai vetésű, és már az érés fázisában lévő szója és kukorica számára, viszont még éppen időben jött a másodvetésű kukorica és gyapot valamint a kávé optimális fejlődéséhez. A Mato Grosso területén február 12-ig a szójának alig több, mint 20%-át takarították be, ami csak a fele a tavalyi értéknek. Ezzel szemben a déli termőterületeken nagyrészt száraz időjárás uralkodott február első felében. Bár a cukornád számára hiányzik a csapadék, a korábbi esős időszak után most végre haladni tudnak a mezőgazdasági munkákkal. Szójából idén is rekordtermés várható, összesen 133 millió tonna, mely 6%-kal haladja meg a tavalyi termést. Bár a termésátlag kissé elmarad a 10 éves folyamatosan növekvő trendtől, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.