A 2021-es év nem nagyon kedvezett eddig a mezőgazdaság szereplőinek. Az enyhe telet hideg és esős, többször fagyos tavasz követte, óriási károkat okozva a hazai gyümölcs-, repce- és búzatermesztőknek, de nem kímélte a méhészeket sem. Talán csak a kukoricatermesztők nyilatkoztak eddig optimistán az idei kilátásaikat illetően. Az Agrárszektor most megkérdezte a gazdákat, hogy megtudja, milyen éve volt eddig a napraforgónak Magyarországon, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a termelőknek, és milyen várható terméssel számolnak.

Faragó Attila Géza, a Békés megyei Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési főágazatának vezetője az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy idén 600 hektáron vetettek napraforgót, és szerencséjük volt, mert időben el tudták kezdeni és be is tudták fejezni a vetést. A szakember szerint az állomány körülbelül két hétre van a virágzás kezdetétől. Növényvédelem szempontjából viszont valamivel rosszabb a helyzet, mert a szokásos gyomirtáson felül már kétszer kellett védekezniük a levéltetvek ellen, gombaölőszeres beavatkozásra viszont eddig még nem volt szükség az állományokban. Faragó Attila Géza beszélt arról is, hogy sajnos közepes termésre van kilátásuk, mivel a peronoszpóra primer tünetei jelentkeztek az állományban, és ez vissza fogja vetni a termésátlagokat, különösen akkor, ha még aszály is lesz. Emellett voltak olyan területeik is, ahol a vadkár is jelentős volt, 30 hektárt újra is kellett vetniük. A szakember úgy látja, ha nem kapnak csapadékot a földek, idén nem lesz sikernövény a napraforgó.

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési főágazatának vezetője, Boda István megkeresésünkre arról számolt be, hogy idén 200 hektáron vetettek napraforgót, de ezt inkább később sikerült teljesíteniük, ugyanis a talajviszonyok nem tették lehetővé a korai vetést. A szakember szerint az állományok a rendes időben elvetettekhez képest enyhe lemaradásban vannak, de összességében egyenletes és szép képet mutatnak a napraforgó táblák. Boda István elmondta, hogy a növényvédelem terén eddig csak gyomirtások voltak, az állomány csillagbimbós állapotban fog egy kezelést kapni. A kilátásokat illetően a növénytermesztési főágazat vezetője inkább nem nyilatkozott, mert véleménye szerint még számos körülménytől függ, milyen lesz a termés. Boda István óvatosan csak annyit mondott, hogy szerinte átlagos termés várható idén.

Az alacsonyan fekvő, jó minőségű vetésterületnek köszönhetően 2021-ben nem volt semmi gondjuk a vetéssel, és 100 hektáron termesztenek napraforgót idén, mondta el az Agrárszektor kérdésére Németh Zoltán, a Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője. A szakember beszélt arról is, hogy a környékükön összesen 1500-2000 hektáron vetettek még napraforgót a gazdák, ezek az állományok azonban sokkal heterogénebbek és jóval fejletlenebbek, mint az övék. Nekik sikerült mindent megcsinálniuk egy nap alatt, ami látszik is az állományukon, de Zalában inkább közepes, vagy kicsit gyengébb állományok vannak, vélte Németh Zoltán. A szakember elmondása szerint eddig három alkalommal végeztek gyomirtást, de erre szükség is volt az elővetemény miatt. Általában 1-2 beavatkozással szoktak számolni, egy alapkezeléssel és egy felülkezeléssel. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy idén nagyon erős a levéltetvek jelenléte a földeken, sok gazdának már külön védekeznie kellett már ellenük. A szakember szerint még nem volt példa ilyen populációra a környéken. A vállalat egyébként a közeljövőben fogja megejteni az első gombaölő, rovarölő és lombtrágyás kezelését. A kilátásokat illetően Németh Zoltán úgy gondolta, hogy akár nettó 3,5-4 tonna is realizálható hektáronként, ha mindent meg tudnak csinálni, amit elterveztek. Ebbe azonban az aszály még beleszólhat. A szakember becslése szerint a környéken átlagosan 3 tonnás termésre lehet számítani hektáronként.

A hetesi "Vikár Béla" Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet elnöke, Endre István megkeresésünkre ismertette, hogy idén 140 hektáron vetettek napraforgót, de az időjárás nagyban befolyásolta őket, így csak két részletben tudtak vetni. A szakember elmondta, hogy amit később vetettek, az mostanra behozta az első vetést, és bár az állomány még mindig eléggé heterogén (a 6 pár lombleveles növényektől a 10 pár lomblevelesekig terjed), de kezdi szépen összeszedni magát. Endre István beszélt arról is, hogy kétszer szokott gombaölőszeres kezelést alkalmazni, de a földi géppel már nem tud bemenni a növények közé, ezért idén hidas traktorral fogja az egyszeri gombaölőszeres kezelést elvégezni, bórtartalmú lombtrágyával, akkor, amikor az állomány eléri a csillagbimbós állapotot. Erre a somogyi szakember szerint ezen a hétvégén, legkésőbb a jövő hét elején fog sor kerülni. Endre István rámutatott, hogy a jelenlegi száraz, meleg idő nem kedvez a gombáknak. A levéltetvekkel nincs gond, nem lepték el az állományt, és a katicák is szorgalmasan ritkítják a kártevőket. A szakember szerint minden feltétel megvan ahhoz, hogy nagyon jó legyen az idei termésük, akár 3-4 tonna is lehet hektáronként, de még sok minden történhet a betakarításig. Endre István szerint a szárazabb nyár segíthet, hiszen a napraforgó jól bírja azt, de előbb-utóbb szükség lesz a csapadékra is.

Összességében elmondható, hogy a napraforgó vetésével nem volt komolyabb gondja a gazdáknak, és bár az állományok néhol eléggé heterogének, minden esély megvan rá, hogy egységessé váljanak. A napraforgó állományokra most a legnagyobb veszélyt a szárazság jelenti, illetve a korábbiaknál jóval erősebb levéltetű populáció. Ha azonban fordulna az időjárás, és hirtelen csapadékban bő napok, hetek következnének, az a gombás megbetegedések megjelenésének és elterjedésének veszélyét hordozná magában.