Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mátragabona és a Mátramag Termelői csoportok Őszindító Termelési Tanácskozásán kulcsfontosságúnak nevezte a klímaváltozáshoz való gazdálkodói alkalmazkodást. Mint fogalmazott, reálisan maximum félmillió hektár öntözhető terület alakítható ki az országban hagyományos öntözésfejlesztési eszközökkel. Ehhez képest az idei, történelminek is nevezhető aszály kapcsán az ország kiszáradt termőterületének nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld 20%-a. Ezért túl az öntözésfejlesztésen, minden gazdálkodónak további megoldásokon kell gondolkodnia: előtérbe kell, hogy kerüljenek a vízvisszatartással, a vízmegtartással és a talajnedvesség megőrzésével, a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárások.

Az államtitkár európai szinten élenjárónak nevezve a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, emlékeztetett: az emelkedő inputárak, a bekövetkezett aszály, az orosz-ukrán háború okozta válsághelyzet olyan kihívások elé állították a mezőgazdaságban dolgozókat, amelyeket az átlagosnak számító évekre kialakított kockázatkezelési rendszer sem tud megoldani. Feldman Zsolt szerint a kormány ezért hozta létre az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset, ami rendkívüli eszközöket vet be a termelők érdekében ebben a rendkívüli helyzetben. Ezek közül a 2023 év végéig alkalmazható mezőgazdasági hitelmoratórium lehetőségét, és a biztosítók 14 napon belüli kárrendezését emelte ki. Ezen kívül a gazdálkodók rendelkezésére áll a kamattámogatott forgóeszköz-finanszírozás és az október közepén megkezdődő előlegfizetés, ami segíti az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Egyúttal felhívta a tanácskozáson jelen lévő gazdálkodók figyelmét a támogatási rendszerben elvárt, vagy vállalt kötelezettségek teljesíthetőségének meghiúsulása esetén alkalmazandó vis maior bejelentések fontosságára.