Az elmúlt időszakban a jó orosz termés és a fekete-tengeri folyosó megnyílása után csökkenni kezdtek a terményárak a világon, mind a búza, mind pedig a kukorica jegyzése lejjebb ment. Az árfolyamok valamennyi tőzsdén ereszkednek, bár a mértékük nem azonos. A chicagói tőzsdén a búza és a kukorica jegyzése elérte már a háború előtti szintet, a MATIF-nál azonban ez még nem történt meg - jelentette ki Dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) igazgatója. Ami a következő időszakot illeti, jelentős visszaesés várható a kukorica terméshozamában. Az Európai Unió búzamérlege a 2022-es év végén 132,7 millió tonna volt, ami 3,5%-os visszaesés az előző évi mennyiséghez képest, ehhez képest a kukorica esetében 50,5 millió tonnát sikerült betakarítani, ami 28,2%-os visszaesést jelent. Ami már most látható, hogy kukorica esetében szűkös lesz a zárókészlet, és nőni fog az import - jegyezte meg a szakember. Az EU helyzetét javítja, hogy Ukrajnából hatalmas mennyiségű az import gabona érkezik a tagállamokba.

Magyarország az előzetes számítások szerint búzából és árpából pozitív mérleggel fogja zárni a szezont, kukoricából viszont mintegy 2,4 millió tonnás hiánnyal kell számolni. Jó hír azonban, hogy mostanáig 1,1 millió tonna kukorica érkezett Ukrajnából - valamint 195 tonna búza, közel 114 ezer tonna repcemag, 246 ezer tonna napraforgómag és 62,5 ezer liter napraforgóolaj -, így jó esély van rá, hogy végül kukoricából se lesz hiány a következő időszakban. Ami az orosz-ukrán háborút és az érintett országok termelését illeti, Dr. Potori Norbert elmondta, hogy bár Ukrajna búzatermesztése mintegy 39%-kal csökkent a 2022/2023-es évben, de Oroszországé ugyanekkor 35%-kal nőtt, így ez szinte kompenzálja az ukrán kiesést, feltéve, hogy sikerül kijuttatni a világpiacra, mivel a pénzügyi szankciók rendkívüli módon megnehezítik a kereskedelmet. Az árpa esetében az ukrán termelés 42%-kal csökkent, az orosz 20%-kal nőtt, napraforgónál az ukrán 37%-kal csökkent, az orosz 7%-kal nőtt. Az EU műtrágyapiaca kapcsán a szakember kiemelte, hogy még mindig jelentős az importfüggőség: a nitrogén-felhasználás 30%-át, a foszfor-felhasználás 68%-át és a kálium-felhasználás 85%-át harmadik országokból kell fedezni. Fontos azonban, hogy amíg a 2021-2022-es évben a műtrágyák elérhetősége volt a nagy kérdés, a 2022-2023-as évben a jövedelmezőség felől kell majd megközelíteni a dolgokat: vagyis onnan, hogy miből fogja finanszírozni a gazdálkodó a szükséges mennyiséget? Dr. Potori Norbert végezetül beszélt arról is, hogy a következő időszakban várhatóan csökkenni fog a repce vetésterülete Magyarországon, de éppen egy olyan időszakban, amikor a kereslet várhatóan nőni fog ezen növény iránt.

Az utóbbi időben rendkívül bizonytalan volt a helyzet a műtrágyapiacon: a szomszédban zajló háború, az infláció, a kereskedést megakadályozó szankciók hatására egészen visszafogott lett a kereslet, ráadásul a gyártók és forgalmazók költségei is jelentősen megemelkedtek. Balássy Ákos, az Eurochem Agro ügyvezetője szerint bár 2008-ban is volt egy válság, az spekulációs válság volt, most viszont valós, a földgáz árának megemelkedéséből alakult ki a probléma, emiatt pedig az európai gyártók – nagyon helyesen - úgy döntöttek, hogy inkább szüneteltetik, vagy éppen felfüggesztik a tevékenységüket. A szakember elmondta, hogy foszfor és kálium műtrágyák árai tavasszal elértek egy lélektani határt, innen már nem fognak feljebb menni. 2022 decemberében a gázárak elkezdtek beszakadni, az európai termelés pedig lassan újraindulni látszik. Emellett azonban az is látszik, hogy a gazdák visszafogták a vásárlásaikat, és nőtt a külföldi import jelentősége. Balássy Ákos szerint az NPK-műtrágyák forgalma 70%-kal csökkent, a hazai gyártók nem sokat dolgoztak, mivel megvannak még a készleteik. Feltűnő viszont, hogy sok gazda átállt a karbamid-műtrágyákra, pedig inkább az inhibitorosokra kellene.

Sándorffy András, a Marton Genetics igazgatója szerint a vetőmag-ágazat szempontjából katasztrofális volt a tavalyi év. Rendkívül érzékeny növényekről beszélünk, amelyeket kritikus pillanatban ért el az aszály. Ahogy a szakember fogalmazott, tavaly ami rossz történhetett, az mind elérte az ágazatot. Nehezíti a helyzetet, hogy nem tudtak kapacitást bővíteni, ráadásul a költségnövekedés hatványozottan érinti a vetőmagágazatot. Sándorffy András szerint van elég vetőmag a piacon, de nem tud olcsó lenni, összességében egy 10-15%-os drágulásra lehet számítani a vetőmagoknál, ugyanis a hozzáadott érték meg fog jelenni az árakban. A szakember beszélt arról is, hogy 2 éve kezdtek el foglalkozni a közép-ázsiai vetőmagpiacokkal, mivel a klímaváltozás hatására ott javult a vízháztartás, korábban terméketlen területek váltak megművelhetővé. Sándorffy András szerint a jövő éléskamrája a ez a közép-ázsiai régió lesz. Sándorffy András úgy látja, hogy komoly visszaesés lesz a kukorica termékterületében, de a termelés ettől még nem fog megszűnni. A jövőben a kalászosok termőterülete fog nőni, mivel ezek jobb szárazság- és hőségtűréssel rendelkeznek. Megfelelő technológiával, megfelelő területen azonban még mindig lehet kukoricát termeszteni Magyarországon.

Bálint András, a Bio-NAT Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kaptak a talajbaktériumok. Ez azért jelentős fejlemény, mert így a termelők egy alternatív tápanyagforráshoz jutottak a növényeik számára. A szakember ugyanakkor elmondta, hogy ezek a készítmények nem fogják kiváltani a műtrágyákat, de egymás mellett használva a kettőt, komoly hozamnövekedéseket lehet elérni. A 2023-as évet illetően Bálint András úgy vélte, hogy nőni fog a baktériumkészítmények felhasználása Magyarországon.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint a tavaly februárban kitört háború miatt sokáig azt lehetett hinni, hogy az ukrán termékek nem jutnak ki az országból, ez azonban később megoldódott. A szakember elmondta, hogy a bioetanol-igényüket megoldották ukrán importból, de ahogy minden takarmánygyártó, ők is csökkentették a kibocsátásukat. Reng Zoltán kiemelte, hogy az Európába érkező ukrán gabona nélkül több területen is megállna a termelés. A Hungrana vezérigazgatója a kukorica kapcsán beszélt arról is, hogy az inputárak az egekben, a tavalyi aszálynak pedig egészen pusztító hatása volt a terméshozamra, emiatt idén is mintegy 15%-kal kevesebb kukorica várható, valamint egy 7-8%-os lesz a vetésterület-csökkenés. Reng Zoltán kiemelte, hogy a következő időszakban előreláthatólag nem fognak változni az időjárási szélsőségek.