Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2023.04.19.) napon.
2023.04.19. szerda: Napközben gomolyosodik a felhőzet, a legtöbb helyen több órára kisüt a nap, de a Dunántúl északnyugati részein, illetve az ország középső sávjában időszakosan több felhő is lehet. Helyenként, legnagyobb eséllyel az utóbbi vidéken zápor, zivatar kialakulhat. Ismét több helyen megélénkül az északias szél.
A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 13 és 19 fok között alakul, de a Dunántúl északnyugati felhősebb részein kissé hűvösebb lehet. Késő estére 5 és 11 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Érdemi fronthatással nem kell számolni.
A következő napon várható időjárás
2023.04.20 csütörtök: Általában gomolyfelhős, napos időre számíthatunk. Helyenként zápor fordulhat elő. Többfelé kísérhetik élénk lökések az északkeleti, északi szelet. A délutáni órákban 15, 20 fokot mérhetünk.
Friss híreink:
Egészségre károsak lehetnek ezek az élelmiszerek: mégis ott vannak a boltokban
Habár arról nincsenek rendelkezések, hogy konkrétan milyen csomagolóanyagba kerülhetnek az egyes élelmiszerek, azt garantálni kell, hogy nem veszélyezteti az emberi egészséget, illetve nem idézhet elő elfogadhatatlan változást az élelmiszer összetételében, és annak érzékszervi tulajdonságainak rosszabbodását sem okozhatja - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Hozzátették, a csomagolóanyag és az élelmiszer összetevői ugyanakkor folyamatos vándorlásban vannak egymásba, ezért lesz például a műanyag egy idő után piros, ha sokszor tettünk bele pörköltet, és ebből kifolyólag mérhetünk sokszor nem kívánt csomagolóanyag összetevőket az élelmiszerekben. Kiemelték azt is, mivel az élelmiszer-csomagolóanyagok anyaga igen változatos, ezért egyes esetekben előfordulhat, hogy kiderül egy anyagról, hogy ártalmas az egészségre, azonban addigra akár már több éve az élelmiszerbe és a szervezetünkbe is bekerült.
Egyre több gazda fordít hátat a szakmának: vészesen fogynak a gazdaságok
A felmérések szerint 2020-ban több mint 9 millió, különböző méretű gazdaság működött az Európai Unió területén. Ez a szám még akár impresszív is lehetne, ám a statisztikák szerint 2005 és 2020 között megközelítőleg több mint 5 millió gazdaság szűnt meg az Európai Unióban. A legnagyobb mértékű csökkenés a vegyes gazdálkodású vállalkozásokat érintetett, őket követték az állattenyésztésre szakosodott gazdaságok, a lista végén pedig a növénytermesztésre szakosodott farmok álltak. Magyarországon a felmérések szerint a vizsgált időszakban mintegy félmillió gazdaság szűnt meg, de ez jellemzően a legkisebb méretű ilyen vállalkozásokat érintette.
Kész, vége? Tényleg búcsúzhatunk az olcsó élelmiszerektől Magyarországon?
Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki Magyarországon, ami miatt egyre többen vásároltak olcsóbb, gyengébb, esetleg helyettesítő termékeket. Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, ez a drágulás pedig tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt. Hozzátette, hogy az élelmiszerek minőségét előrébb kell helyezni a mennyiségnél. Fontos, hogy egy család inkább egyen egy kicsit kevesebbet, de minőségit még a jelenlegi gazdasági környezetben is. A szakember kitért arra is, hogy változásokra van szükség mind a termelésben, mind pedig a fogyasztásban, hiszen az elmúlt 30 évben túl intenzív volt a föld kizsákmányolása Európában, ami alól Magyarország sem kivétel. Meg kell találni az egyensúlyt, mert így biztosan nem lehet betartani az állatjóléti előírásokat. Az állatok is érző lények, és ezt tiszteletben kell tartani.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megvadulnak a magyarok, ha ez bekövetkezik a kenyér, tej árával: ez tényleg megtörténhet idén?
Mind az egyszerű magyar vásárlók, mind a szakértők egyetértenek abban, hogy a régi, akár két évvel ezelőtt tapasztalt árak már soha nem fognak visszatérni. Arra kell tehát berendezkedni, hogyha csökkenni nem is, de talán a 2023-as év második felére látványosan zsugorodni fog legalább a drágulás mértéke, igaz tenni fogja mindezt brutálisan magas bázisról. Aminek viszont most úgy néz ki, hogy örülhetnek a magyarok, azaz hogy az év végére a kenyerek, illetve egyes tejtermékek árcédulája százalékosan akár két számjegyű csökkenést is mutathat a mostani horrorhoz képest. Legújabb videójában a CashTag, a Pénzcentrum vlogja az utca emberét és szakértőket is kérdezett, előbbieket hogy mit szólnak a most kialakult helyzethez, utóbbiakat arról, mire számíthatunk valójában az év előrehaladtával.
300ezer forintba is kerülhet idén a magyar erdők aranya: így termeszthetsz te is szarvasgombát
A szarvasgombának több fajtája létezik, deköztudott, hogy aranyárban vásárolhatjuk meg őket. Ez a hiedelem azonban kicsit csalóka lehet, ugyanis a szarvasgombát a többi gombafajtától eltérően fűszerként használjuk, így pár grammnyi elég belőle az ételünk megízesítéséhez. Viszont az éttermekben megkérik az árát a vele készített ételeknek, ahogy a megvásárolható termékek árán is jócskán dob, ha szarvasgombával ízesítik. A hazai szarvasgomba-termesztés szakértője, és egyben a legnagyobb szarvasgombatermő erdőterülettel rendelkező Ulrich József, a Szarvasgomba-Termesztők Országos Egyesületének elnöke a HelloVidéknek elmondta, mi a helyzet most a szarvasgomba-termesztéssel Magyarországon.