A múlt hónapban, három nappal azután, hogy Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaüzletből, India július 20-án tilalmat rendelt el a nem-basmati fehér rizs kivitelére. A lépés a törmelékrizs exportjának tavaly szeptemberben bejelentett és még mindig érvényben lévő tilalmát követte.

India alapvetően belföldi indokok miatt döntött így - az emelkedő élelmiszerárak, a magas infláció és az El Nino okozta rizshiánytól való félelem, mivel az ország az ünnepi szezon és a választások felé tart -, de a tilalom hatása most már globálisan is érezhető, és az árak a magasba szöktek.

"Korábban tonnánként 550 dolláron kereskedtek a rizzsel, most pedig 650 dollár felett mozognak az árak" - mondta az Al Jazeerának Nitin Gupta, az Olam Agri India Private Limited, India egyik legnagyobb rizsexportőrének vezető alelnöke.

A világ legnagyobb exportőre

India, a világ legnagyobb rizsexportőre, 2022-ben a globális rizskereskedelem közel 40 százalékát adta, 22 millió tonnát exportált 9,66 milliárd dollár értékben 140 országba. Ebből 4,5 millió tonna basmati rizs, 8 millió tonna parboiled rizs, 6 millió tonna nem-basmati fehér rizs és 3,5 millió tonna törmelékrizs.

A rizs az indiai lakosság több mint fele számára alapvető élelmiszer így a belső fogyasztás is jelentős. Az ország évente mintegy 135 millió tonna rizst termel, ami bőven elegendő a mintegy 100-105 millió tonnás belföldi kereslet kielégítésére. Ebbe beletartozik az a rizs is, amelyet támogatott áron osztanak szét az ország 800 millió szegénye között.

India továbbra is exportálja a főtt rizst és a basmati rizst, félig-meddig eleget téve nemzetközi kötelezettségvállalásainak, de a rizs világpiaci ára a tilalom óta 15-25 százalékkal emelkedett. A legsúlyosabban az indiai fehér rizstől függő országok, például Banglades és Nepál szegényei, valamint az afrikai országok, például Benin, Szenegál, Togo és Mali szegényei érintettek, akik törmelékes rizst - a legolcsóbb és leginkább laktató fajtát - importálnak.

Ragadós lehet a példa

Jelenleg India rizstilalma mellett az a félelem is felmerült, hogy Thaiföld, Vietnam és Pakisztán - amelyek együttesen a világ rizsértékesítésének 30 százalékát adják - hasonló tilalmakat foganatosíthat, ha termésüket károsítja az El Nino, amely hét év után először tért vissza.

A kereskedők és a tudósok szerint a rizshiány, amely a világ népességének több mint fele számára alapvető élelmiszer, hatással lesz a búzára, a szójababra, a kukoricára és a kukoricára, amelyeket rizspótlóként használnak emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra egyaránt. Ez dominóhatást eredményezhet nemcsak más élelmiszerek, hanem az üzemanyagok keresletére és áraira is.

Miért tiltotta be India a rizsexportot?

"A pufferkészletünk szintje nagyon, nagyon kényelmes. Körülbelül 41 millió tonna rizs van a raktárakban. Nincs hiányunk. De a belföldi árunk, az összes többi élelmiszerárral együtt, emelkedik" - mondta Samarendu Mohanty, aki a Nemzetközi Burgonyaközpont ázsiai regionális igazgatója, és aki korábban a Fülöp-szigeteki Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) vezető tudósa volt.

Mivel a globális árak az ukrajnai orosz háború miatt emelkedtek, a rizs ára az elmúlt évben több mint 10 százalékkal nőtt Indiában - mondta több kereskedő az Al Jazeerának.

A legutóbbi kiviteli tilalmat szerintük a belföldi árak lehűtése érdekében és elővigyázatossági intézkedésként vezették be arra az esetre, ha az El Nino hatással lenne az éppen álló rizstermésre, illetve a következő szezonra.

Miután azonban a belföldi árak továbbra is magasak, az indiai kormány a múlt héten közölte, hogy 2,5 millió tonna rizst fog eladni a nyílt piacon, hogy megpróbálja visszafogni az árakat. Mivel a jövő év májusában esedékes országos választások előtt öt államban választásokat terveznek, a kormány számára politikailag kritikus fontosságú, hogy az árakat alacsonyan tartsa. Ennek eredményeképpen az indiai exporttilalom valószínűleg addig is érvényben marad - vélik szakértők.