Míg az előző években mintegy 1 millió körüli hektáron vetettek kukoricát a magyar gazdák, a 2022-es történelmi aszály és az annak következtében fellépő gyenge eredmények hatására idén jelentős csökkenés volt megfigyelhető a kultúra vetésterületében. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavaszi mezőgazdasági munkákról készített jelentése szerint 2023-ban összesen 871 ezer hektárt tett ki a kukorica vetésterülete, ami mintegy 12%-os visszaesésnek felelt meg. Ez, noha jelentős, még mindig szakemberek által korábban becsült 10-30%-os csökkenési skálán belül volt, ráadásul annak is a kedvezőbb végén

Nehéz helyzetben a magyar gazdák: vajon idén behozza az árát ez a növény?

Több mint tizedével csökkent a kukorica termőterülete 2023-ban, ennek visszaszerzéséhez szükség lenne egy jó évre.

A tavalyi év sokak számára figyelmeztetés volt

A vetési munkálatok befejeztével az év nagy kérdése természetesen az lett, hogy kinek lesz igaza: azoknak, akik a tavalyi aszályt és a katasztrofális hozamokat intő jelnek vették, és csökkentették a kukoricatermesztésük volumenét; vagy pedig azoknak, akik bíztak abban, hogy két egymást követő évben nem üthet be ugyanaz a mennykő. A kérdés annak fényében különösen releváns volt, hogy a búza, az árpa és a repce terméseredményei, bár mind jobbak voltak az előző évinél, végül alulmúlták a gazdák várakozásait, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Meglepő, ami a magyar búzával, árpával történt: ezt sokan nem gondolták volna

Sokkal több és jobb minőségű termésre számítottak idén a magyar gazdák a kalászosoknál és a repcénél.

A kukorica tekintetében amúgy meglehetősen bizakodóak voltak a szakemberek és a gazdák. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptemberi jelentése szerint az uniós adatok azt mutatták, hogy Magyarországon jelentősen javult a szemes kukorica várható termésátlaga: a 8,20 tonnás hektáronkénti átlagtermés 17%-kal magasabb az elmúlt 5 év átlagánál és 140%-kal haladja meg a tavalyit. De milyen eredmények is születtek az aratás végére? Az Agrárszektor ennek járt utána.

A Fejér vármegyei Enyingi Agrár Zrt. idén a siló másodvetéssel együtt a tavalyihoz képest kisebb területen, összesen 2300 hektáron vetett kukoricát, de mostanáig még nem sikerült befejezni a betakarítást, még több mint 500 hektár van hátra - mondta el kérdésünkre a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője, Szilárdi József. A szakember tavasszal arról számolt be, hogy a vetés után az állományok jó állapotban voltak, és ez - szerencsére - egészen mostanáig kitartott: a hektáronkénti hozamokról azt lehet mondani, hogy átlagosan valamivel 10 tonna fölött vannak. A növénytermesztési főágazatvezető kiemelte, hogy amint egy tároló megtelik, egy akkreditált laborral bevizsgáltatják benne a termést. Szilárdi József büszkén jelezte, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a betakarított és betárolt tételek mind toxinmentesnek bizonyultak.

Zala vármegyében a Baki Agrocentrum Kft.-nél ebben az évben is 300 hektáron vetettek kukoricát, amit időben el tudtak végezni, ahogy korábban megtudhattuk Németh Zoltántól, a vállalat növénytermesztési ágazatának vezetőjétől. A szakember elmondta, hogy idén a terveknek megfelelően október utolsó két hetére hagyták a kukorica betakarítását, és épp az előző nap, október 25-én fejezték be a munkálatokat. Németh Zoltán arról is beszámolt, hogy kifejezetten jó lett a termés, hektáronként nettó 11-15 tonna között volt a szórás, az üzemi átlag pedig 13,2 tonna/hektár lett. A minőségre se lehet panasz, nem lett toxinos, nincs sok tört szem, jó minőségű takarmánykukoricát sikerült betakarítaniuk idén - jelezte a vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője.

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél 250 hektáron vetettek kukoricát idén, ugyanakkora területen, mint egy évvel korábban. Boda István, a vállalkozás termelési igazgatóhelyettese kérdésünkre elárulta, hogy a betakarításnak még nem értek a végére, de a vetésterület 80%-án már elkészültek az aratással. A szakember szerint az első mérések alapján, vagyis kombájnnyers állapotban 8-13 tonna közötti hozamokkal számolhatnak hektáronként. A termés minőségét illetően a Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozás termelési igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy nincs vele semmi baj, nem jelentkezett sem toxin, sem pedig más probléma.

Ennél sötétebb a kép a Csongrád-Csanád vármegyei HÓDAGRO Zrt.-nél. Égető Sándor, a vállalat növénytermesztési főmérnök-helyettese korábban elmondta, hogy idén fővetésben 450 hektáron, másodvetésben pedig 370 hektáron vetettek kukoricát, és a betakarítás mostanra be is fejeződött a földeken. A szakember kérdésünkre kifejtette, hogy az a termés, amit be tudtak takarítani idén, 5 tonnát tesz ki hektáronként, a környéken pedig 3-6 tonna/hektár körüli termésátlagok születtek. Égető Sándor beszélt arról is, hogy idén kénytelenek voltak a kukorica java részét lesilózni. Szemesterményként tehát oda lett a kukorica idén a vállakozásnál, szilázsként azonban jó minőségű takarmányt tudtak előállítani. A növénytermesztési főmérnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy ez ugyan veszteség, de jelenleg könnyebb szemes kukoricát vásárolni, mint szilázst, és mivel nekik van állattenyésztésük idén, így erre fogják fordítani a szilázst.

De lesz-e hol tárolni ezt a rengeteg kukoricát?

A hazai gabonaraktárak már augusztusban tele voltak az előző évi készletekkel és a frissen betakarított kalászos terméssel. A piac ugyanakkor a nyár végére meglehetősen leült, és nem lehetett tudni, hogy milyen ütemben fog kikerülni a raktárakból az akkor betárazott termés, márpedig nemsokára a végéhez fog érni a kukorica és a napraforgó betakarítása is. Kérdés tehát, hogy lesz-e elég kapacitás az idei termés betárolására?

Hova tesszük majd a kukoricát és a napraforgót?

Tele vannak a raktárak és egyelőre nem pörög a piac, de két hónap múlva itt az őszi betakarítás.

Ezzel kapcsolatban Szilárdi József elmondta, hogy az EAG Zrt.-nél nincs elég tárolókapacitás, ezért is nem végeztek még az aratással. Németh Zoltánk elárulta, hogy a Baki Agrocentrum Kft. idén saját terményt még nem adott el, de sokan hozzák hozzájuk a kukoricájukat. A szakember hozzátette, hogy az aratás végére a tárolókapacitások kihasználtsága közel 100%-os lesz. Boda István kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél a tárolás terén a nincsenek fennakadások, és bizonyos korlátokon belül a helyi termelőknek bértárolást is vállalnak. Égető Sándor elmondta, hogy az alacsonyabb terméshozamok miatt a HÓDAGRO Zrt.-nél nincs probléma a tárolókapacitással.

Összességében elmondható, hogy a kukorica beigazolta az előzetes várakozásokat, és mind mennyiségben, mind minőségben kiváló eredmények születtek. A legtöbb helyen egyelőre a tárolással sincsenek problémák, sokan bértárolást is tudnak vállalni a környező gazdák számára. Ez később azonban még változhat, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy beinduljon a piac.