Amikor ilyen enyhe a február, és épp nem esik az eső, és nem merülünk el nyakig a sárban, akkor bizony már érdemes szorgoskodni odakinn a kertben is. A talaj előkészítését a rutinos kerttulajdonosok már elkezdték, és az ágyások helyét alaposan megtrágyázták, és megforgatták. Azok a hobbikertészek pedig, akik most találták ki, hogy szeretnének palántákat, ők sincsenek elkésve - mondta a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök. De számukra sem elkerülhető a kerti talaj előkészítése, forgatása, porhanyítása, tápanyaggal való feltöltése, azaz trágyázása is.

Végzetes hiba a kertben: ezeket a magokat soha ne vesd el, csak kárt okoznak

A megmaradt vetőmagok évekig történő tárolása nem mindig jó módszer, mert a csíraképességük ideje véges.

Ha még nem tettük meg, ilyenkor még érdemes lehet átnézni a vetőmag katalógusok kínálatát, kezdjük el tervezni - a vetésforgónak megfelelően - az idei vetőmagszükségletünket. Készítsünk ültetési tervet. Rendeljük meg most minden olyan zöldség, gyümölcs magját, amit erre az évre tervezünk ültetni. Akár vetőmag-katalógusokból szemezgetünk, akár kertészetekben, áruházakban nézünk körül, mindenképp hasznos, ha nem az utolsó pillanatra halasztjuk. Aztán jöhetnek sorba a az aktuális teendők:

Lassan el kell vetni a magokat, egyesével vagy pedig tálcán csíráztatni. Ez után szétültetés következik, akik pedig magonként vetnek, vagy tejfölös dobozban, papír tojástartóban vagy akár műanyag cserepekben nevelik a palántákat. Ha már a kertészetekben elérhetőek lesznek a palánták, vagy nevelték maguknak, mindkét esetben szükség van edzetésre. Ekkor szoktatjuk a palántákat a kinti klímához. Ekkor minden reggel kivisszük napos helyre őket, majd este védett helyre visszavisszük. Ezt kiültetés előtt olyan 3-5 hétig célszerű csinálni, amíg temperálódnak a palántáink, valamint ez már május 2. Vagy 3.hetére esik, amikor is a tavaszi fagyok veszélye jelentősen csökken

- sorolta a feladatokat a Kósa Dániel kertészmérnök.

A mérgek nélküli növénytermesztést követeli meg a piac

A minőségi és mennyiségi elvárásokat a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás módszereinek kombinálása jelenti a Malagrow szerint.

Bár magról szinte bármilyen zöldség termeszthető, a lassabban növekedőket azért mindenképpen érdemes palántaként elindítani. Ilyen zöldségek, amiket palántáról neveljünk:

• Fejes káposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• Kelkáposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• Spárga (Magvetés palántaneveléshez: III. - IV., kiültetés: IV. közepe)
• Paradicsom (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: IV. vége -V)
• Karalábé (Magvetés palántaneveléshez: III. eleje., kiültetés: IV. közepe)
• Karfiol, brokkoli (Magvetés palántaneveléshez: III., kiültetés: V. eleje)
• Dinnye (Magvetés palántaneveléshez: IV., kiültetés: V. közepe)
• Paprika (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V. közepe)
• Padlizsán (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V.)
• Zeller (Magvetés palántaneveléshez: II., kiültetés: V.).

Így neveljünk a lakásban palántát

Ha palántanevelésre adnánk a fejünket, kétféle módon tehetjük meg: egyrészt úgy, hogy egyenként, sejttálcába ültetjük el a magokat. Itt nagyon kell ügyelni arra, hogy a sejttálcákban nem szabad túltömöríteni a földet, ugyanis levegőtlen lesz a közeg, így nem fog szépen kicsírázni a növényünk. Illetve nagyon fontos, hogy a tálcákat meleg és páradús helyre tegyük. Érdemes radiátor vagy ablak elé kihelyezni, fóliával vagy üveglappal letakarni.. A másik módszer a palántaneveléshez, hogy fogunk egy tálcát, azt megszórjuk földdel, aztán ráhintjük a magokat, majd letakarjuk földdel. Óvatosan megnyomkodjuk, majd bevizesítjük. Végezetül szintén ráhúzzuk a fóliát, és rárakjuk az üveglapot.

Így turbózhatják fel a talajt az élelmes kertészek: ez tényleg működik

A komposztálással csökkenthető a hulladék mennyisége és a növényeink számára is rendkívül hasznos lehet.

Ha sejttálcába, egyesével ültetünk magokat, amikor megpillantjuk az első kis leveleket, akkor vegyük le róla az üveglapot vagy a fóliát, hadd levegőzzön. Továbbra is fontos, hogy olyan helyiségben neveljük, ahol sok fény és ahol meleg van. Ha fényhiányos helyre tesszük, megnyúlnak, erőtlenek és vékonyak lesznek a palántáink, ezt hívják palánta megnyúlásnak. Ha szétszórva, nem egyesével ültettük el a magokat, akkor, ha megjelennek az első levelek, szét kell ültetjük őket. Erre hagyományosan mind a mai napig sok háztartásban a tejfölös dobozokat használják. Jó ez, csak arra figyeljünk, hogy az aljukra fúrjunk lyukakat, amin keresztül eltávozhat a felesleges víz. A szétültetésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy úgy szedjük ki, és válogassuk őket, hogy közbe ne sérüljenek gyökereik és vékony száraik - figyelmeztetett a kertészmérnök.

Milyen magot vegyünk?

Az „olcsó húsnak híg a leve” bölcsesség a vetőmagokra is igaz. Érdemes prémium minőségű, ellenőrzött, lehetőleg betegségeknek ellenálló fajtáról származó vetőmagot vásárolni. A tasakon feltüntetett információk mennyisége többnyire arányos a vetőmag termesztési erényeivel. A szakemberek szerint válasszunk ismert gyártótól minőségi magokat, törekedjünk ellenálló fajok nevelésére. Már a féléves mag elvetése sem kecsegtet sikerrel, vásároljunk mindig újakat. A bio magok is általában jó választásnak bizonyulnak. Megfelelő mélységbe ültessünk: minden esetben a gyártó által megadott vetési mélységbe ajánlott elültetnünk a magokat. Ha megfelelő mély árokba vetünk, a jó időben fog kikelni a növényke, és egyáltalán, ki fog kelni. Általában minél nagyobb átmérőjű egy mag, annál mélyebbre kell ültetni.

Lecsapott a Nébih: megdöbbentő, milyen vetőmagokat találtak

Negyven tonna GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot foglalt le a Nébih Magyarországon.

Válasszunk megfelelő cserépméretet

Nem érdemes túl nagy cserépbe ültetnünk a magokat, mert akkor nem tudja benőni a földet a palánta gyökérzete. A pici cserépben viszont nem tud elég fejlett gyökeret növeszteni. Amint szükséges, ültessük át nagyobb edénybe a palántákat. Közismert megoldás, hogy egy-egy növény kap egy saját kis edénykét, például tejfölös poharat, aminek az alján lefolyónyílást vágtunk, és ott fejlődik tovább. A legjobbak egyébként a palántázáshoz az ültetőedények, ültetőtálcák. 

Mi kell a palántának, hogy szépen növekedjen?

A sikeres palántaneveléshez fontos, hogy a magok és a kis magoncok kellően melegben legyenek. Épp ezért feltétel, hogy fedett helyen, például üvegházban tartsuk őket - tanácsolta a Praktiker.

• Megfelelő hőmérséklet: A palánták megfelelően növekednek és ellenállóbbak, ha megkapják a kellő hőmérsékletet, ami nem lehet sem túl hideg, sem túl meleg. A csírázáshoz az egyes fajtáknál más-más hőmérséklet ajánlott, ennek ajánlott utánanézni. Ez a hőmérséklet a káposztaféléknél 16-20 ℃ fok körül van, míg a paradicsom, padlizsán esetében 26 ℃ fok körüli.
• Fontos a helyes öntözés: Ültetés után belocsoljuk a ládánkat, majd letakarjuk - például üveglappal - a földet, hogy egy kis párás levegőt biztosítsunk. A magokat addig ne locsoljuk, míg pár nap múlva meg nem jelennek az első levélkék. Amikor már 4-6 leveles állapotúak a kis palántáink, akkor lehet őket komolyabban öntözni. Addig nem érdemes, csak kisebb adagokkal, mert levegőtlenné válik a föld.
• Biztosítsunk elegendő fényt: Fontos, hogy kellő mennyiségű napfény érje a palántákat, erre a déli tájolású ablak a legjobb. Ha kevés a fény, elindulnak a fény felé a növénykék és megdőlnek. A palánták mögé tehetünk fehér lapot - derítőnek - a fénnyel ellentétes oldalra, hogy ezt elkerüljük. A legoptimálisabb, ha hatezer kelvines megvilágítást tudunk biztosítani, ha nincs elég természetes fény. Vagy érdemes speciális palántaneveléshez ajánlott lámpákat beszerezni.
• Válasszunk megfelelő cserépméretet: Nem érdemes túl nagy cserépbe ültetnünk a magokat, mert akkor nem tudja benőni a földet a palánta gyökérzete. A pici cserépben viszont nem tud elég fejlett gyökeret növeszteni.

Mikor ültethetjük ki a palántáinkat?

Az, hogy melyik palántát mikor lehet kiültetni azt az adott fajra jellemző hidegtűrés és melegigénye határozza meg - közölte Kósa Dániel, de egy biztos, hogy ezt mindenképp fagyosszentek (Pongrác, Szervác, Bonifác - május 12., május 13., május 14.) elmúltával tegyük csak meg. Így például a salátákat, retket borsókat, sárgarépát, fehérrépát már hamarabb helyére vethetjük magról, mint amiből palántát kell nevelni, mint például a paprika, paradicsom, tökfélék. Valamint vegyük figyelembe azt, hogy melyik fajnak mennyi a vízigénye, ugyanis egy uborka a leg vízigényesebb, viszont egy bazsalikom nem szereti a sok vizet, kifejezetten szárazabb talajokat kedvel - tanácsolta még a szakember.

A kiültetés után fokozottan kell figyelnünk, hogy a növényeink egészségesek maradjanak, ugyanis csak akkor tudják a legjobb termést hozni. Fontos megemlíteni a növényvédelmet, a tápanyagutánpótlást, és az öntözést is, melyből az utolsó kettőt egy menetben is végezhetjük, ha hígtrágyát, vagy lombtrágyát használunk. Figyeljük a növényeinket, hogy milyen állapotban vannak, valamit három hetente termés érésig célszerű rovar illetve gombaölővel kezelni. A gyomok ellen legjobb, ha kapát ragadunk, és átkapáljuk a veteményest, ugyanis ilyenkor a meglazított talajban több oxigén éri a gyökereket. Öntözésnél pedig figyeljünk arra, hogy lehetőleg kisebb mennyiségben, többször öntözzünk, kivéve azokat a palántákat, amelyek kedvelik az árasztást

- tette hozzá még a szakember