Az EU Tanácsának elnöksége és a Parlament tárgyalói március 20-án megállapodtak az Ukrajnával folytatott szabad kereskedelem 2025 júniusáig történő meghosszabbításáról. Az egyezmény kiterjesztése több védintézkedést tartalmaz az érzékenynek minősített termékekre (baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz).

Ezekre vámot vethetnek ki, ha az áruforgalom meghaladja az elmúlt három év átlagos mennyiségét.

Emellett az automatikus biztosíték aktiválására rendelkezésre álló időt is lerövidíttették, 21 napról 14 napra. A megállapodás továbbá lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy esetlegesen fellépő piaci zavarok esetén úgynevezett korrekciós intézkedéseket alkalmazzanak, amely nemzeti alapon ad lehetőséget tilalmak bevezetésére. A Bizottság most először vezeti be ezt a lehetőséget, amennyiben kedvezőtlen hatások érik egy vagy több tagállam piacát, azaz nem csak az uniós piac egészét. A Bizottság ezzel teljes mértékben kihasználja hatáskörét, hogy hivatalból kezdeményezze az Ukrajnából származó búzaimportra vonatkozó megerősített védintézkedési mechanizmust.

Az EU Parlament április 24-ei plenáris ülésén nagy többséggel megszavazták a megállapodást, amit május 13-án a Tanács is jóvá hagyott. Az új rendelkezések 2024. június 6-án lépnek hatályba, és 2025. június 5-ig lesznek alkalmazandók.

Mivel az ukrán agrártemékekből az elmúlt két évben Magyarországra elsősorban a gabonafélék érkeztek, jelen cikkben az ukrán szántóföldi növénytermesztés helyzetének és a kivitel változásának bemutatására fókuszálunk.

Milyen hatása volt a háborúnak Ukrajna szántóföldi növénytermesztésére eddig?

Ukrajna a világ egyik vezető mezőgazdasági szereplője volt a háború előtt. Az ország területének 71 százaléka volt mezőgazdasági terület és 56,8 százaléka szántóföld 2021-ben. A mezőgazdaság a lakosság 15 százalékának adott munkát ekkor. Az ország exportjában kiemelkedő szerepet játszottak a mezőgazdasági termékek. 2021-ben összesen 27,8 milliárd dollár volt, ami az ország 68 milliárd dolláros teljes exportjának 41 százalékát tette ki.

Forrás: USDA

Becslések szerint a háború a szántóterületek negyedét érintette. Az ország búza- és napraforgótermelésének ötöde, az árpatermelés egyhatoda a megszállt tartományokban realizálódott. A szántóföldi növénytermesztők 2022-ben, majd 2023-ban is veszteségesek voltak, amit tetőztek az extrém magas fuvar- és biztosítási díjak is. A szárazföldi szállításnak – a kapacitásbeli problémák mellett ‑ olyan magasak voltak a költségei, hogy jelentősen lecsökkent az export 2022-ben, majd 2023‑ban a világpiaci árak visszaesésével és az inputok drágulásával kellett számolniuk.

Tengeri útvonalakon 2022-ben mindösszesen 18,2 millió tonna szemesterményt exportáltak a korábbi 50,8 millió tonna helyett, és ebből 15,9 millió tonnát a 2022 augusztusában megnyílt ún. humanitárius folyosón. Összesen a 2023 júliusi megszűnésig közel 33 millió tonna gabonát és élelmiszert exportáltak a fekete‑tengeri gabonakezdeményezés keretében, ennek a fele kukorica volt.

Forrás: Az ENSZ fekete-tengeri gabonakezdeményezés közös koordinációs központja, 2023

A gabonaexport top 3 célországa csökkenő sorrendben ugyan Kína, Spanyolország és Törökország volt, de az árualap nagyobb része a fejlődő országokba ment. Mennyiségben a búza 65, a kukorica 51 százalékát szállították valamelyik fejlődő országba. Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szállított búzát a fekete-tengeri kikötőkből, a gabonakészletének közel 80 százalékát Ukrajnából hozták, míg a háború előtt ez 50 százalékot tett ki. Összesen 725 ezer tonna búzát szállítottak Etiópiába, Jemenbe, Afganisztánba, Szudánba, Szomáliába, Kenyába és Dzsibutiba.

Az ukrán búza elsődleges EU-n belüli célpiaca Spanyolország, 2023-ban globális szinten az ukrán exportbúza 25 százaléka érkezett hozzájuk, ez 4 millió tonnát jelentett. Kukoricából az összes ukrán szállítmány 15 százalékát vásárolták meg, ami szintén közel 4 millió tonnát tett ki.

Ukrajna a legnagyobb napraforgóolaj-exportőr globálisan, továbbá az EU napraforgóolaj behozatalának is a fő partnere. A háború miatt több millió tonna, elsősorban az Unió piacára szánt napraforgóolaj maradt Ukrajnában, ami az ellátási gondok mellett más növényi olajok árát is jelentősen befolyásolta. Az EU importjának 87 százaléka érkezett 2021-ben Ukrajnából, ami 2022-ben kisebb volt, csak 79 százalékot fedett le. A kieső részt oroszországi, moldáv és argentin szállítmányok pótolták, majd 2023‑ra a háborút megelőző időszakkal szinte megegyező részesedéssel rendelkezett újra Ukrajna.

Forrás: Eurostat

Milyen hatása volt az ukrán exportnak Magyarországra?

A háború előtt Ukrajna a gabonaexportjának 90 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül szállította, sőt 35 százalékot az azóta lezárt Mikolajiv kikötő által. A kikötőkbe vasúton, közúton és uszályokon jutottak el a termények. Az úgynevezett Nagy-Odessza kikötőket az ukrán hadsereg biztosítja 2023 augusztusától, mivel a kikötőket több támadás is érte, de még így is folyamatos a szállítás.

2024 januárja óta már 6,8 millió tonna árut exportáltak, amiből közel 70 százaléka szemestermény. A Nagy-Odessza kikötők forgalma már túlhaladta a háborút megelőző mennyiséget.

Jelenleg egyedül a rakodókapacitások szűkössége okoz hosszabb fordulóidőt a vasúti szállításban, ennek pedig jelentős költségnövelő hatása van. A tengeri kikötők átmeneti kimaradásával a dunai kikötők szerepe felértékelődött. A háborút megelőzően a legnagyobb összesített havi exportrakodása 550 ezer tonna volt, azóta jelentős fejlesztéseken estek át a kikötők, például Reniben és a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező Izmailban 23 új hajóállás létesült 2023-ban, és 2024-ben további 15 kialakítását tervezik. A kapacitásbővülés hatására ezekben a kikötőkben az összesített exportrakodás 2023 augusztusában megközelítette a 2,8 millió tonnát, ennek a 45 százaléka mezőgazdasági termékek közül került ki.

Ezenfelül a romániai Konstanca kikötőjének a jelentősége is megnőtt, az invázió előtt Kijev forgalma a kikötőn keresztül csekély volt, majd 2022-ben berakott 24 millió tonna gabonaféle 29 százaléka és 3,5 millió tonna olajmag fele Ukrajnából érkező szállítmány volt.

A kikötőn áthaladó szemestermény tranzit növekedésével a 2023-ban berakodott 36,2 millió tonna gabona 42 százaléka és 9,3 millió tonna olajmag 58 százaléka ukrán termény volt. Ezt követően Románia 2023 októberétől engedélyhez kötötte a terményimportot Ukrajnából, amely rendelkezés a 2023/2024. szezon végéig, azaz 2024. június 30-ig hatályos. Ettől függetlenül a kikötőn nagymértékű beruházásokat hajtottak végre a megnövekedett terménymennyiség miatt a kapacitás növelése érdekében.

Magyarországra a 2022-ben 1,58 millió tonna gabonaféle érkezett Ukrajnából, ennek 90,5 százaléka volt kukorica, míg 2021-ben 27 ezer tonna jött összesen, amelynek szintúgy a kukorica tette ki a nagy részét, 76 százalékát, de ez mindössze 20,6 ezer tonna volt.

A tavalyi évben már a 2022-es mennyiségnek mindössze a felét szállították Magyarországra, összesen 715 ezer tonnát, ennek 90 százaléka volt kukorica. Ebből is látszik, hogy elsősorban a kukoricaszállítmányok mennyisége nőtt ugrásszerűen a korábbi évekhez képest Magyarország és a többi, Ukrajnával szomszédos EU- tagállam irányába, komoly piaci zavarokat okozva ezzel.

A nemzetközi gabonakereskedők az uniós országokban termelt gabona helyett az ukránt szállították, nem csak az Európai Unión kívüli, de az azon belüli piacra is, amely túlkínálatot okozott. Fontos megjegyezni azonban, hogy 2022-ben Magyarországon a kukorica termésátlaga rendkívül alacsony volt, ehhez magas toxintartalom párosult. Így ebben az évben a feldolgozó üzemek és az abrakfogyasztó ágazatok a kieső hazai termést az ukrán kukoricával pótolták.

Az EU-ba beáramlott ukrán gabona és a 2022. évi aszály miatt vesztettünk exportpiacokat, ahova elsősorban csak kiemelkedő minőségű terménnyel lehet visszakerülni.

Amennyiben a tengeri útvonalakon az export visszatérhet a régi kerékvágásba, akkor a magas költségek miatt a jövőben nem éri meg Ukrajnából nagyobb mennyiségben Magyarországra szárazföldön gabonaféléket és olajmagokat exportálni. A tengeri (és dunai) kikötőkre ráhordó vasúti és közúti szállító kapacitásokat kötné le, ha mégis ez a forgatókönyv valósulna meg. Ugyan a dunai áruszállításnak kétségtelenül sok előnye van, mindazonáltal számos korláttal kell számolni, mint például a folyó forgalmi terhelhetősége, a fogadó kikötők kis kapacitása, infrastruktúrájuk elavultsága, a vízszint gyakori ingadozása. Ráadásul a szerbiai és romániai exportőrök versenyelőnyt élveznek a földrajzi közelségük okán. Jelenleg a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékeket szállítják Ukrajnából a Dunán, elsősorban Ausztria és Németország a célország.

A szerző az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője