Ahogy azt korábban az Agrárszektor megírta, napok alatt eloszlatta a kukorica-rekordtermésről szőtt álmokat a szokatlanul durva hőhullám, amely az országot sújtja. Bár a kukorica legsérülékenyebb időszaka, a virágzás már véget ért mire a kánikula megérkezett, a hőstressz így is sokat árt a növényeknek és lényegesen szerényebb terméskilátásokat vetít előre. Ha ez így megy tovább, és nem érkezik hamar csapadék, akkor nagyon könnyen kieshet országos szinten akár másfél millió tonna is.

A hőség ára: most ég el egymillió tonna kukorica

Minden kánikulai nappal 200 ezer tonnányi kukoricáról kell lemondania az országnak és egyelőre nem látszik az enyhülés.

Június végéig a sok esőnek és a viszonylag enyhe időnek köszönhetően kiemelkedőnek ígérkezett a kukoricatermés, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a növények két, akár három gazdag csövet is kineveltek. Ám most az extrém hőséget már nehezen bírják a növények, lassul az anyagcseréjük, és úgynevezett hőstressz éri őket, amelynek következményeként a három helyett kettő vagy csupán egy csőre számíthatunk növényenként - mondta a 24.hu-nak Raskó György. Kiemelte, a csapadékhiány is komoly gondot jelent, különösen a Duna-Tisza közén. Ha nem kapunk felfrissülés nélküli újabb hőhullámokat, az optimista várakozásoktól akkor is el kell búcsúznunk: a termésmennyiség például a Kisalföldön 20, a Duna-Tisza közén akár 50, a Tiszántúlon pedig 30-40 százalékkal csökkenhet.

A szakember szerint ez nem jelenti azt, hogy hiány várható a kukoricából, de azt igen, hogy drágul majd a termény a hazai piacon. Mindez előbb-utóbb be fog épülni az élelmiszerárakba is, inflációs nyomást gyakorolva a kiskereskedelmi árakra.

A forró és száraz időjárás miatt nagyjából heti egy tonnával csökken a hektáronkénti termésátlag országosan. Már egészen biztos, hogy veszteségeket fog elkönyvelni a mezőgazdaság a kukorica, illetve a napraforgó esetében is - a kérdés csak az, hogy mekkorát. Az időjárás-előrejelzések egyelőre arról szólnak, hogy rövid és relatív enyhülés lehetnek, de a forró és száraz időszaknak nem látszik a vége. Jöhet olyan pillanat, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyi termést hoz az adott növény, hanem az, hogy életben marad-e egyáltalán

- mondta a lapnak Gyuricza Csaba agrárprofesszort, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Hangsúlyozta, ha sokáig évszázados rekordokat dönt a forróság, akkor már a helyes technológia sem segít, a növények el fognak pusztulni. A terméskiesés pedig komoly nemzetgazdasági kárral jár: ebben az időszakban a kukoricánál - nagyjából, felkerekítve - heti 100 milliárdos veszteséggel számolhatunk. 

A hektáronként heti egy tonna veszteség még nagyon optimista jóslat, márpedig közel egymillió hektáron termelünk kukoricát. Most cirka 70 ezer forint a kukorica ára tonnánként, ami a teljes termőterületre nézve 70 milliárd forintot jelent. Csakhogy a forróságnak és a szárazságnak még nincs vége, ezért reálisabban 100 milliárdos kárral lehet számolni hetente ilyen rekordokat döntögető időjárás mellett. És akkor még a napraforgóról meg a többi, betakarítás előtt álló növényről nem is beszéltünk, amelyek szintén nagy veszélyben vannak.