Rengeteg probléma nehezíti a 2024-es lengyel almaszezont

Június 18-án a Core Team égisze alatt ült össze gyümölcstermesztők, tanácsadók, az egyetemi szféra képviselői, valamint a termelői és ágazati szervezetek egy csoportja, akik arra vállalkoztak, hogy egy helyzetképet vázoljanak fel a lengyel gyümölcsültetvények jelenlegi helyzetéről - írja a FruitVeB. A megbeszélés valamennyi résztvevője egyöntetűen hangsúlyozta, a természet ismét emlékeztetett bennünket arra, hogy a gyümölcstermesztés mennyire nehéz feladat, és mennyi minden függ az időjárási viszonyok alakulásától. A virágzás nagyon korán kezdődött, ami a tavaszi fagyok több hullámával együtt gyakorlatilag minden nagyobb gyümölcstermesztő régióban károkat okozott.

Nagyon nehéz egyértelműen felmérni a veszteségek mértékét, de sok régióban, például a lublini vagy a sandomierzi régióban biztosan nagyon súlyos károkról beszélhetünk. Gyakran kiderül, hogy néhány kilométeres körzetben is olyan ültetvényekkel is találkozunk, ahol gyakorlatilag nincs gyümölcs, és olyanokkal is, ahol a hozam valószínűleg jó lesz.

Lengyelországban a gyümölcsösöknek csak kis százaléka van felszerelve korona feletti fagyvédelmi öntözőrendszerrel; a fagyok elleni küzdelem egyéb hagyományos módszerei pedig, mint például a tűzgyújtás vagy a füstölés, idén gyakran bizonyultak hatástalannak a mínusz 6 Celsius-fokig zuhanó éjszakai hőmérséklet és az idei fagyok gyakorisága miatt. A legnagyobb hőmérséklet-csökkenéssel járó éjszakákon a felhőtakaró jelenléte vagy hiánya is nagy szerepet játszott, például némileg csökkentette a fagyok károsító hatását Grójec körzetében, Lengyelország legnagyobb gyümölcstermesztő régiójában.

Nagyon nehéz időszak volt ez minden lengyel gyümölcstermesztő számára, akik minden lehetséges módon igyekeztek nemcsak a fagykárokat minimalizálni, hanem a fákon maradt rügyeket is védeni és életben tartani. Már akkor, május közepén tudni lehetett, hogy kevesebb gyümölcs lesz, így az almatermés is sokkal kisebb lesz, mint 2023-ban. A fagyokkal azonban nem volt vége a hányattatásoknak, mivel egyrészt június-július során jégesők okoztak újabb veszteségeket, másrészt a hűvös, esős tavasz miatti gyengébb megporzást a rügyek sokkal korábbi és intenzívebb hullása követte.

Hiány lesz-e idén lengyel almából?

Az idei almatermés jóval kisebb lesz, mint egy átlagos szezonban, de a hazai fogyasztóknak és az exportpiacokon a fő partnereknek a panel szerint semmiképpen sem kell attól tartaniuk, hogy a lengyel gyümölcsből hiány lesz, de fajtánként jelentős eltérések várhatók. Így például a Jonagold fajtakörnél a szokásosnál sokkal kisebb lesz a kínálat, és kevesebb lesz a Ligol is - ennek okai csak részben vezethetők vissza a kedvezőtlen időjárási körülményekre, inkább a gyengébb virágzás és rosszabb gyümölcskötődés a fő probléma.

Sokkal jobb a helyzet más népszerű fajták, például a Szampion vagy a Gala esetében. Ez utóbbi fajtát, illetve a teljes Gala fajtakört egyre gyakrabban ültetik a lengyel gyümölcsösökben, és növekvő népszerűségnek örvend a hazai fogyasztók körében. Ez egyben a lengyelek egyik fő exportfajtája, amellyel nemcsak az európai, hanem a távoli, például ázsiai piacokat is elérik. Az idei termésről azonban csak akkor lehet végleges értékelést adni, ha elkezdődik, még inkább ha befejeződik a szüret. Óvatos vélemények szerint idén akár 30%-kal kevesebb alma lesz, mint az előző idényben, amely szintén nem volt rekordszezon: 2023-ban 3,9 millió tonna alma termett Lengyelországban, az idei termés 30%-os kiesés esetén 3 millió tonna körül alakulhat.

Azt viszont már biztosan lehet állítani, hogy a feldolgozásra kerülő alma mennyisége jóval kisebb lesz, mert a termelők minden bizonnyal igyekeznek majd megóvni a fákon maradt gyümölcsöt, és étkezési almaként értékesíteni. Egy ilyen nehéz szezonban azonban nagy kihívást jelenthet a betakarítás (amelyet valószínűleg a szokásosnál korábban kezdenek majd el), valamint a gyümölcs későbbi tárolása is