Az idei második negyedévben 35 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz, mint egy évvel korábban – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet adataiból. Az idei gabonatermés jobb műtrágya-ellátottságát jelzi, hogy az első negyedévben még ennél is nagyobb volt a növekedés, akkor 73 százalékkal több műtrágyát értékesítettek a mezőgazdasági termelőknek, mint egy évvel korábban. A termékkörön belül a nitrogént kétféle formában, ammóniumként, illetve nitrátként tartalmazó mészammon-salétromból (MAS) fogyott a legtöbb, éves alapon pedig 43 százalékkal nőtt a termék iránti kereslet. A szuperfoszfát kivételével éves összevetésben minden megfigyelt termék esetében nőtt a forgalom - olvasható a VG cikkében.

Heti fókusz: A prémiumminőségű búza a kiút. Milyen fajtával dolgozzunk?

A piaci kitettség csökkentéséhez a kiváló minőségű búzán át vezet az út

Az értékesített mennyiségek az alábbiak szerint alakultak hónapról hónapra:

• áprilisban 40,
• májusban 150,
• júniusban pedig 7 százalékkal

 több műtrágyát használtak fel,  a tavalyi év második negyedévéhez viszonyítva.  Az árak eközben 10-47 százalékkal csökkentek. A növényvédő szerek esetében is megnövekedett a forgalom, a tavalyi adatokhoz képest 65 százalékkal vásároltak többet a gazdák.

A tavalyi évben szokatlanul alacsony volt az étkezési búza aránya, amit a mesterséges tápanyagpótlás hiányával magyaráztak. Idén viszont már jól látszik, nem biztos, hogy a műtrágyán múlt. A szakértői becslések szerint 30:70 lehet az étkezési, illetve a takarmánybúza aránya az összes termésen belül, de akadt olyan is, aki 80:20-as megoszlásról beszélt. Idén is elszakadt egymástól a malmi, valamint a takarmánybúza ára, mely sok termelőnek okozott veszteséget.

Veszélyben lehet Európa élelmezése: megkongatták a vészharangot

Az élelmiszeripar szereplői szerint az olcsó orosz műtrágya áradata komoly gondokat okozhat.

Szakemberek szerint az idei minőségi problémák évjáratos sajátosságok voltak. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint ez abból adódott, hogy nem volt ideális a tél, nem erősödtek meg a növények, és a bokrosodással is probléma volt. Erre jött egy áprilisi csapadékosabb időszak, aminek következtében a szemek kikeltek, és az addig beépült tápanyag kisebb koncentrációban oszlott el a magokban, amelyek így gyengébb beltartalmi értékűek, takarmány- vagy euróbúza minőségek lettek. A GOSZ elnöke úgy fogalmazott:

Még az elmúlt 8-10 évben nemesített fajták sem találkoztak ilyen időjárási körülményekkel, így ezek sem tudtak ellenállni az ebben a szezonban őket ért stressznek. Szerintem a gyorsabban növő, ellenállóbb fajtákat érdemes vetni, a hosszú tenyészidejű, magas termőképességű fajtákat ezen klimatikus körülmények között nem érdemes használni.