Rastislav Pucovski egy maréknyi borsszem nagyságúra zsugorodott szójababot tartott a kezében az észak-szerbiai földjén, ahol a szárazság miatt porrá száradt földet kavarta a szél. Egy rövid eső, az első, több mint 40 nap óta, nem hozott enyhülést. A környező földek Backi Petrovac város közelében kiszáradtak, a kukorica- és szójatermés elszáradt – számol be a Reuters videós összeállítása.

Hogyan tovább? – sürgősen át kell gondolni a növénytermesztést itthon

Változtatás nélkül nem lehet talpon maradni a szántóföldi termelésben, de van néhány megoldás, amellyel csökkenthetők a kockázatok.

Száraz, apró szemek

"Minden csontszáraz" - mondta a 48 éves Pucovski, miközben a héten a földjét vizsgálta. "Nem tudom, hogyan fogjuk eladni."

Szerbia, akárcsak a Balkán nagy része, az eddigi legmelegebb nyarat élte át, amelyet többszörös hőhullámok tápláltak, amelyek 40 Celsius-fok fölé emelték a hőmérsékletet.

A hőség és az aszály együttesen megterhelte a régió törékeny elektromos hálózatát, csökkentette a kulcsfontosságú vízkészleteket, és terméskiesésekhez vezetett. A kánikula az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmakat is felvetette, beleértve a rendszertelen esőzéseket és a magasabb hőmérsékletet, amelyet Dél-Európa nagy része már most is tapasztal.

A balkáni bortermelők szerint ugyanakkor ritka nyertesek lehetnek, mivel a forró időjárás megnövelte a szőlő cukortartalmát. A kukorica, a szója, a napraforgó és egyes zöldségek azonban tönkremehetnek, mondták a gazdák.

Félmilliárd eurós kiesés

A mezőgazdaság Szerbia GDP-jének mintegy 6%-át teszi ki. A termelők előzetes adatai szerint a szerbiai kukoricatermés mintegy 20%-kal csökkenhet. Az egyik probléma a vízhez való hozzáférés. Szerbia, amely történelmi távlatban sok esőt kapott, a statisztikai hivatal adatai szerint mezőgazdasági területének mindössze 1,4%-át öntözi. Több százmillió euróra lenne szükség ahhoz, hogy elérje a világátlagot jelentő szintet, globálisan ugyanis a mezőgazdasági területek 17 százaléka öntözött - mondta Branislav Gulan belgrádi mezőgazdasági elemző.

Az aszály miatt idén mintegy 500 millió euró (197 milliárd forint) bevételkiesésre számít a mezőgazdaságban.

A szomszédos Boszniában az aszály a kukoricatermést a felére, hektáronként 4,5-5 tonnára csökkentheti - mondta Dragan Mandic, a boszniai Szerb Köztársaság Mezőgazdasági Intézetének szakértője. Dejan Jovanovic, egy Bijeljina régióbeli gazdálkodó szintén azt mondta, hogy a termése tönkrement.

A kukorica levelei papírfehérek és morzsásak, a szemek aprók.

Éjjel szüretelik a szőlőt

A forró időjárás drasztikusan megváltoztatta az idei szőlőszüretet a Balkánon is. A termelők kénytelenek voltak korábban szüretelni a szőlőt, mint amire bárki is emlékszik. Egyes szüretek kisebb mennyiséget hoznak, de a minőség jobb lesz a gazdák szerint.

Horvátország keleti Ilok régiójában a szőlőszüretelő gépek fényszórói szúrják át a sötét sávokat a szőlőtőkék között. A borászok azért kezdtek el éjszaka szüretelni, mert a szőlő túl gyorsan erjed, ha a nappali hőségben szedik.

Az idei szüret közel egy hónappal korábban lesz a szokásosnál, és a hőség miatt akár 30 százalékkal kevesebb lehet a betakarított mennyiség - mondta Vesna Stajner, az Ilocki Podrumi borászat szóvivője.

Koszovóban a szüret augusztusban kezdődött, szintén egy hónappal korábban, mint tavaly. A tulajdonosok azt mondták, hogy a szezon ilyen korai szakaszában alig találtak szüretelőt. Több tucatnyi munkás gyűlt össze hajnalban a Stone Castle borászat szőlőjében, a déli Rahovec város közelében.

A dédszüleink sem emlékeznek arra, hogy ilyen korán szüretelték volna a szőlőt

- mondta Nebi Duraj, a Stone Castle szőlőtermesztési koordinátora. Van egy jó oldala is. "Olyan, mintha cukrot ennénk" - mondta egy hatvanas éveiben járó munkás, miközben fehér szőlőt evett. Duraj szerint a bor minősége jobb lesz idén, mint valaha.

Ha a következő években bort keresnek, kérjék a 2024-es évjáratot.

A Reuters videós összeállítása itt megtekinthető.